Újabb változások az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben

A hazai energiahatékonyság legfontosabb támogatási programja 2021 óta az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Az elmúlt 3 évben kialakultak a folyamatok: a kötelezettek (a villamosenergia-kereskedők, a földgázkereskedők, villamosenergia vagy földgáz egyetemes szolgáltatók, illetve az üzemanyag kereskedő cégek) számára előírja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az általuk kötelezően teljesítendő energiamegtakarítások mennyiségét. A végső energia felhasználók az EKR hatására egyre több intézkedést és beruházást indítanak, ezek eredményeit pedig az energetikai auditáló szervezetek általi auditálás és hitelesítés után értékesítik a kötelezettek részére.

Az EKR sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az indulása óta már több, mint 3.700 projekt megvalósulásához járult hozzá, és ezzel több, mint 5,5 millió GJ/év energiamegtakarítást ért el, ami az ország végső energia felhasználásának közel 0,7%-a, az előzetesen tervezett mennyiség másfélszerese.

Decemberben számos pontosítás, változás jelent meg a 2023. évi XCVIII. törvényben, melyek 2024. január 1-jével hatályba is léptek. Cikkünkben ezeket a változásokat vesszük sorra.

1. Néhány paragrafus nem az EKR részletszabályait érinti: például számos ponton változott a MEKH feladatköre, és a közintézményeknek az éves jelentésükben már az általuk elért energiamegtakarításokról is adatot kell szolgáltatniuk (11/A. § c) bekezdés).

2. Számos EKR-t érintő paragrafus pontosodott és átkerült a MEKH törvényből az energiahatékonysági törvénybe, így a jövőben eggyel kevesebb jogforrást kell vizsgálni. Ilyen például az „egyéni fellépés kezdete”, az „energiamegtakarítás” és az „első jogosult” fogalma (1.§ 2b., 11., 11a. pontok), vagy a MEKH online adatgyűjtő rendszerével kapcsolatos szabályok (15/A.§ (4a)-(4e) bekezdések).

3. Pontosodott a kötelezettség meghatározása. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezettek kötelezettségének alapjába beleszámít az értékesítésen felül a saját célra történő felhasználás is (15.§ (1) bekezdés). Az energiát tovább értékesítő végső felhasználók esetében viszont az első végső felhasználó részére történő értékesítés az kötelezettségek megállapításának alapja (15.§ (2) bekezdés).

4. A hitelesítő szervezetekkel szemben támasztott követelmény, hogy saját maguk ne minősüljenek kötelezettnek, és nem válhatnak saját maguk által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Ez alól kivétel az az eset, ha a MEKH a hitelesítő szervezetet energiamegtakarítás pótlására kötelezi (15/A.§ (4) bekezdés).

5. A lényeges hozzájárulás fogalmát már fél évvel ezelőtt megismerhettük, a módosítás előre vetíti, hogy ennek a kritériumait a 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet fogja rögzíteni. Azonban cikkünk megje­lenéséig ez nem jelent meg.

6. nyarán írta elő a törvény, hogy az első jogosult személyéről a projekt megkezdését megelőzően kell írásban megállapodni. A módosítás most megengedi, hogy ez alól kivételt képezzen az az eset, amikor az energiamegtakarítás olyan intézkedésből származik, amelynél a lényeges hozzájárulás korábban megtörtént (15/B.§ (4) bekezdés).

7. A hitelesített energiamegtakarítások értékesítésére új lehetőség a szervezett piac megjelenése. Az ezt definiáló törvényi paragrafus (15/B.§ (7) bekezdés) mellett megjelent a szervezett piacok működésének részletes szabályozása is a 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet új, III/A. fejezetében.

8. Új szabály, hogy azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a MEKH a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe (15/D.§ (2a) bekezdés). Ez elsősorban a szemléletformáló intézkedéseket érinti hátrányosan, ezek értéke 2026-tól jelentősen csökkenni fog.

9. Ezt ellentételezi, hogy a 2024. január 1. után lakossági és középületekben megkezdett projektek esetében, ha ezt a kötelezett előteljesítésként bankolja be, a MEKH a korábbi másfélszeres szorzó helyett kétszeres szorzót fog alkalmazni, ha annak élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét (2030. december 31.) (15/D. § (4) bekezdés).

10. Enyhültek a hitelesítő szervezetekkel szembeni szankciók. A nem megfelelően megállapított energiamegtakarítások pótlására a határidő 180 napra emelkedett (15/D.§ (7a) bekezdés), eltiltást a MEKH pedig akkor alkalmaz, ha a hitelesítő szervezet 4 alkalommal 10%-nál nagyobb hibát vét az elszámolható energiamegtakarítás megállapítása során (15/D.§ (8) bekezdés).

11. Újdonság továbbá, hogy a befizetett energiahatékonysági járulékok a támogatandó háztartások mellett ezentúl közintézményi épületek felújítására is felhasználhatók (15/E.§ (2) bekezdés).

Az EnergyHub piacvezető auditor vállalatként a potenciális projektek feltárásában, auditálásában, hitelesítésében, és a hitelesített megtakarítások értékesítésében is tudja támogatni ügyfeleit.

Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink állnak rendelkezésükre.

Baráth Géza