Bár az ESG-t a köztudatban még mindig a környezetvédelem kérdésköréhez kötik leginkább, a jelenlegi társadalmi kihívások – az erős digitalizáció, az AI térhódítása vagy a szendvics generáció nehézségei – egyre inkább ráirányítják a figyelmet a fenntarthatóság társadalmi dimenziójára.
Az ESG-követelmények a piaci működésben és a szabályozásban is egyre fontosabb szerepet kapnak, ugyanakkor sok szervezet számára még mindig nem egyértelmű, hogyan érdemes megtenni az első lépéseket egy fenntarthatóbb működés irányába. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) egymásra épülő szakmai útmutatókkal segíti az ESG-elvárások egységes értelmezését, valamint a felelős és fenntartható vállalati működés kialakítását. Az alábbi összefoglaló a szervezeti felkészülés kezdeti lépéseit vázolja fel.
Az év végi időszak természetes módon hozza magával a számvetést. Ilyenkor a vállalatok nemcsak pénzügyi eredményeiket értékelik újra, hanem egy sokkal átfogóbb képet vizsgálnak. A karácsonyi készülődés különösen jól láttatja a vállalati működés emberi oldalát, hiszen élesebb fókuszba kerülnek azok a hétköznapi nehézségek, amelyek egy-egy munkavállaló életét alakítják. A család, az időbeosztás, a gondozási feladatok, a pénzügyi terhek, az egyensúly keresése – mind-mind olyan tényezők, amelyek a munkahelyi teljesítményt is jelentősen befolyásolják.
2023 végén Magyarország az ESG törvény elfogadásával új alapokra helyezte és kiegészítette a fenntarthatósági jelentéstételt, a beszállítói láncok átvilágítását...
Az Országgyűlés 2025. június 17-én elfogadta az ESG törvény újabb módosítását a 2026. évi költségvetési törvénycsomag részeként. A változások több ponton is kön...
A mentális fittség az elme egészségének és teljesítményének fenntartására, javítására és fejlesztésére vonatkozik.
Blogsorozatunk első részében az ESG alapjaival, valamint az azt szabályozó uniós és hazai keretrendszerrel foglalkoztunk. A második részben ennél mélyebbre ásunk, és a gyakorlati részleteket is bemutatjuk.
Az ESG egy fenntarthatósági szempontrendszer, amit több pénzügyi szabályozás beépít. ESG szempontok jelennek meg a pénzügyi szolgáltatók kötelező tájékoztatásaiban, beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, az ellátási láncokban szereplők adatszolgáltatásaiban, a kör folyamatosan bővül.
Áprilisban az EnergyHub vezetőségének jóvoltából minden munkatársunk elvégezte a Legelsősegély Alapítvány által tartott tanfolyamot, amelynek köszönhetően azóta mindannyian tudjuk, hogy melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők, ha a környezetünkben valakit eszméletlen állapotban találunk. Úgy gondoltuk, hogy ez van annyira fontos ügy, hogy mások figyelmét is felhívjuk rá, annál is inkább, mert nagyon jól illeszthető a vállalatok ESG-kötelezettségeibe. Haász Gáborral, a Legelsősegély Alapítvány alapítójával és Tóth Zoltánnal, az EnergyHub ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanyagként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.
„Ha beleteszel egy békát egy forró vízzel teli tálba, egyből kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe teszed, és lassan melegíted, a béka ott marad, és szépen lassan halálra fő.” Jurassic Park II. (1997) Bár az idézett filmben nem a klímaváltozásra gondoltak, de talán még így is ez írja le a legjobban a bolygónkon zajló változásokat. Földünk létezése során voltak lehűlések és felmelegedések, akkor miért akkora probléma mégis a jelenlegi helyzet? Egy tényező változott igazán: az idő.