Uniós projekt keretében azt vizsgálták, hogy hogyan lehet az ipari áramfogyasztást olcsóbb és kisebb kibocsátású időszakokra időzíteni. A lényeg nem az, hogy a gyár kevesebbet termeljen, hanem az, hogy a rugalmasan mozgatható folyamatok jobb időpontban fussanak. Ez ígéretes irány, de a valódi értékét majd az ipari pilotok és a mérhető megtakarítások döntik el.
További részletek a cikkben.
Az energiahatékonyság a mai vállalatok számára stratégiai kérdéssé vált. A fenntarthatósági elvárások növekedésével és a költségek optimalizálásának igényével egyre nagyobb figyelmet fordítanak az energiahasználat hatékony kezelésére.
Az Európai Unió egyik legfontosabb szakirányú prioritása, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a körforgásos gazdaságra jellemző irányelvek és szempontok ösztönözve azt a folyamatot, amely az iparágon belül keletkezett hulladék lerakóban történő elhelyezésének csökkentésére irányulnak.
Az épített környezet az a hely, ahol élünk és ahol időnk nagy részét töltjük. A gazdaság szempontjából kulcsfontosságú ágazat, amely a globális GDP nagyjából 10%-át adja, ugyanakkor a kibocsátás, az erőforrás-felhasználás és a földhasználat változásának egyik fő mozgatórugója.
Az Európai Unió által 2023 márciusában elfogadott törvény 2035-től minden új autónak 0 CO2-kibocsátást ír elő, azonban Németországnak sikerült kivételt kicsikarnia az "e-üzemanyaggal" működő járművek számára. Egyesek ezt úgy tekintették, mint a gyártóknak szóló felhatalmazást arra, hogy továbbra is belső égésű motorral hajtott autókat áruljanak a benzinfüggőknek. Bár ez valóban azt jelenti, hogy néhány benzinmotoros sportautó valószínűleg a jövőben is gyártásban marad, a remény az, hogy ezek a bolygó túlmelegedése nélkül is működtethetők lesznek.