Hogyan működik az EKR?
Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.
Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy idős, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy, hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.
Kik az EKR kötelezettek?
- Közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítők
- Földgáz egyetemes szolgáltatók
- Földgázkereskedők
- Villamosenergia egyetemes szolgáltatók
- Villamosenergia-kereskedők
Hogy történik a kötelezettség mértékének a megállapítása?
A kötelezett
Hogy történik a kötelezettség teljesítése?
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.
Így tehát, ha egy kötelezettnek (vagy kapcsolt vállalkozásainak) vannak saját végső energiamegtakarítással járó energiahatékonysági projektjei, akkor a kollégánk azok auditálására fog először javaslatot tenni - és csak a fennmaradó részét javasolja megvásárolni. Amennyiben a saját projektből több GJ származik, mint amire szüksége van a kereskedőnek, úgy a fennmaradó részét akár értékesíteni is tudjuk.
Kollégáink EKR szakértők is, így az együttműködő partnereink számára már a konzultációk során is meg tudják mondani az egyes projekteknél, hogy az EKR-ben mi számolható el, és mi nem. Emellett azonnal tudnak nagyságrendi EKR GJ megtakarítási értéket is mondani. Bonyolultabb, nagyobb projektek esetén energetikai auditokkal is tudjuk támogatni ügyfeleinket.
A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.
Hogyan kell jelenteni a kötelezettség teljesítését?
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletbenmegállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást az EKR adatgyűjtő rendszer útján a következő adattartalommal jelenti be:
A bejelentés adattartalma
- a megvalósított energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megnevezése és típusa,
- az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja,
- az energiahatékonysági intézkedés vagy az energiahatékonysági beruházás helyszíne (cím, helyrajzi szám), ingóságon megvalósuló intézkedés esetén az érintett ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, – olyan szemléletformáló energiahatékonysági intézkedések kivételével, amelyek esetében nem határozható meg pontosan az elért végső felhasználó személye – a végső felhasználó szervezet neve, adószáma, természetes személy esetén neve, lakóhelye,
- a lényeges hozzájárulást kifejtő szervezet neve, adószáma, természetes személy esetén neve, lakóhelye,
- ha az energiamegtakarítás mértékének megállapítása:
- egyedi energetikai audittal történt, akkor az energiamegtakarítás mértékét alátámasztó energetikai auditot készítő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma, az energetikai audit száma és az energetikai audit elkészítésének dátuma,
- az energiapolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti jegyzék alapján történt, akkor az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás jegyzék szerinti megjelölése, az energiamegtakarítás mértéke megállapításának dátuma és a megállapítást végző szervezet cégneve, adószáma, természetes személy esetén neve, lakóhelye,
- a hitelesítő szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma, a hitelesített, teljes beruházásra, intézkedésre vonatkozó energiamegtakarítás mértéke,
- az energiamegtakarítás várható teljes élettartama (év) az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló, 2019. szeptember 25-i (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás [a továbbiakban: (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás] VIII. függelék 1. pontja alapján,
- az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása (%, átlag),
- korai csere esetén a cserélt berendezésnek az (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás VIII. függelék 1. pontja alapján meghatározott, hátralévő élettartama (év), ezen időszakra vonatkozóan a kiinduló állapothoz képest megállapított energiamegtakarítás mértéke (GJ/év),
- az energiahatékonysági minimumkövetelményhez, ennek hiányában a kiinduló állapothoz képest megállapított energiamegtakarítás mértéke (GJ/év), korai csere esetén ezt az értéket a cserélt berendezés hátralévő élettartamának lejártát követő időszakra vonatkozóan kell megadni,
- az energiamegtakarítás valamely alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálása esetén az alternatív szakpolitikai intézkedés, adókedvezmény megjelölése, valamint az igénybe vett vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény részaránya,
- az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás rövid műszaki leírása,
- az energiahatékonysági intézkedésből vagy beruházásból elszámolható összes energiamegtakarítás mértéke (GJ/év).
A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.
A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni.
Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a megfelelő csökkentés figyelembevételével.
Tárgyévben esedékes kötelezettség mértékének megállapítása
A kötelezett fél a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.
- A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet a MEKH EKR adatgyűjtő rendszere (mekh.hu) útján, minden év május 31-ig az előző évre vonatkozó értékesítési adatokról adatszolgáltatást teljesít.
- A villamos energia kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a V610b űrlapon május 31-ig teljesíti.
- A földgáz kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a G610b űrlapon május 31-ig teljesíti.
A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.
Kötelezettségrészek
Honnan tudom, hogy mekkora nagyságú energiamegtakarítási kötelezettséget kell teljesítenem az adott évben?
A Hivatal az egyes kötelezett felek számára határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. A kötelezettek az aktuális és korábbi évi energiamegtakarítási kötelezettségeikről bejelentkezést követően a https://ekr.mekh.hu oldalon tudnak tájékozódni.
Az Ehat. tv. 2025. június 12-től hatályos módosítása alapján az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a alatti és feletti kötelezettség meghatározott tulajdonságú hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető. A Hivatal a kötelezetteket terhelő energiamegtakarítási kötelezettség mértékét a lentiek szerinti négy – közlekedési célú üzemanyagok forgalmazására jogosult szervezetektől esetén két - kategóriába bontva feltüntette az EKR felületen (ekr.mekh.hu).
az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség 75%-a a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított, az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jegyzékben szereplő, a jegyzék szerint számított és hitelesített, legalább 6 éves élettartamot elérő, lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető. Üzemanyagot értékesítő kötelezetteket nem érinti.
az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-a felett az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség 25%-a a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított, az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jegyzékben szereplő, a jegyzék szerint számított és hitelesített, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető. Üzemanyagot értékesítő kötelezetteket nem érinti.
az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettséget 30%-ban a tárgyévben megvalósított, legalább 6 éves élettartamot elérő egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással kell teljesíteni.
az energiamegtakarítási kötelezettség alapjának 0,5%-áig az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség 70%-ban a tárgyévben, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósított egyéni fellépésből származó hitelesített energiamegtakarítással teljesíthető.
Az EKR felületen kezdeményezhető az évzárás előzetes kalkulációja („Űrlap előzetes megtakarítás elszámolás megállapításához”), ami megmutatja, hogy miként teljesülne az évzárás az aktuálisan számlán szereplő HEM-ek felhasználásával az automatikus elszámolás szerint. Az előszámítás eredménye tételesen felsorolja, hogy a kötelezettség teljesítésére az algoritmus pontosan mely HEM-eket és milyen mértékben használna fel és adott pillanatban mennyi kötelezettség nem teljesül. E funkció használata különösen hasznos tájékoztatást nyújt a fenti kategóriákra bontott kötelezettség teljesülésének nyomon követése kapcsán.
A Hivatal nem állapítja meg határozatban az energiamegtakarítási kötelezettség mértékét amíg az érintett kötelezett nem rendelkezik az adott kötelezettségi évet megelőző második évre vonatkozó teljes évi értékesítési adattal (Ehat. 15/C. § (6) bek.). Az energiamegtakarítási kötelezettség a kötelezettet ekkor is terheli, a mértékének kiszámításáról és teljesítéséről köteles gondoskodni. Ezekben az esetekben javasoljuk a Hivatallal történő közvetlen kapcsolatfelvételt.
Mekkora bírság szabható ki?
Amennyiben a kötelezett fél nem tesz eleget az energiamegtakarítás mértékét megállapító határozatban foglalt energiamegtakarítási kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik arról, hogy a kötelezettségét energiahatékonysági járulék megfizetésével kívánja teljesíteni, a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A kötelezett fél a bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.
Gyakori kérdések kötelezetteknek
Milyen módon lehetséges az elért megtakarítás több évre történő beszámítása, ill. átvitele egyik évről a másikra? (MEKH GYIK értelmében)
Az EKR bevezetésének célja, hogy széles körben alkalmazott tényleges energiamegtakarítási intézkedések megvalósításával teljesíthetőek legyenek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2021-2030. közötti kötelezettségi időszakra meghatározott kumulált célkitűzések. Ezen időszakon belül van lehetőség a tárgyéven kívül is elszámolni megtakarítást.
Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%- os mértékben vehető figyelembe a.
Az Ehat. tv. 2025. június 12-től hatályos módosítása alapján a Felső75 és az Alsó30 kötelezettségrészt a tárgyévben kell teljesíteni, vagyis nincs lehetőség a tárgyévi kötelezettség következő évre történő átvitelére még a fenti %-os értékcsökkentéssel sem.
Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.
Hogyan történik az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítás elszámolása? (MEKH GYIK értelmében)
Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet utolsó alkalommal a 2024. év zárásakor, 2025. március 31-én került kedvezményes szorzóval elszámolásra. A 2025. évre többletként áthozott hitelesített energiamegtakarítás már kedvezményes szorzók alkalmazása nélkül, egyszeres értéken kerül elszámolásra 2026. március 31-én.
Ha a bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet a következő évek kötelezettségének teljesítésére kizárólag névértéken számolható el a többletet képző hitelesített energiamegtakarítás tulajdonságainak (újkatalógus alapján került-e megállapításra, legalább 6 éves élettartamú-e, lakóépület energiahatékonyságát javítja-e) figyelembevételével a 21. pontban meghatározott kötelezettségrészek közül a Felső75, Felső25 vagy Alsó70 kötelezettségrészek teljesítésére.
A középületekre, vagy lakóépületekre vonatkozó, 2024. január 1-jén, valamint azt követően megkezdett és 2024-ben be is fejezett projektekből keletkező 2024. évi túlteljesítés, további feltételek teljesülése esetén, első alkalommal a 2025. évi EKR kötelezettségek teljesítése során kétszeresen kerülhetett volna elszámolásra, azonban az Ehat. tv. 2025. június 12-től hatályos módosítása alapján a kétszeres elszámolási kedvezmény alkalmazására már nem kerül sor.
Mentesül-e a kötelezett az EKR-kötelezettség teljesítése alól a mezőgazdasági célú üzemanyag-értékesítés vonatkozásában?
Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele. Közlekedési célú üzemanyagnak minősül Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat törvény) definíciója értelmében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti üzemanyag, a repülőgép-üzemanyag kivételével. A kötelezetti minőség meghatározásakor Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az üzemanyag-értékesítés vevőköre szempontjából nem tartalmaz eltérő szabályozást, vagyis a mezőgazdasági célból történő értékesítés is végső felhasználási célú értékesítésnek minősül az energiamegtakarítási kötelezettség megállapítása tekintetében. A mezőgazdasági, vagyis szintén végfelhasználási célú üzemanyag-értékesítés után az EKR kötelezettség alól a Hivatalnak, mint végrehajtó hatóságnak nincs felhatalmazása mentesíteni a kötelezettet.
Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített földgáz mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?
- A kötelezetti minőséget a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
- A Hivatal a földgázkereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekéri a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített földgáz mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
- Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesített
földgáz mennyiségét. Ebből levonta az üzemi erőműveknek értékesített földgáz mennyiségét, majd az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) és a földgázt nem energetikai (alapanyag) célra hasznosító vállalatoknak értékesített földgáz mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
- évben a b) és c) pontban meghatározott földgázmennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.
- A földgázkereskedelmi engedélyesek az energiamegtakarítási kötelezettségük megállapításához szükséges értékesítésükről a G610b űrlapon szolgáltatnak adatot a Hivatal részére, amelyben a nem lakossági partnerek részére értékesített földgáz mennyiségéről bruttó fűtőértéken számolt kWh-ban szolgáltattak adatot. Az így kapott energiamennyiséget a Hivatal átváltja GJ mértékegységre (1 kWh = 0,0036 GJ), a GJ-ban kifejezett bruttó fűtőértéket (GCV) pedig elosztja 1,1081-gyel, hogy megkapja az Ehat. vhr. 6. melléklete alapján a végsőenergia-megtakarításnál figyelembe veendő nettó fűtőértéket (NCV).
Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített villamos energia mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?
- A kötelezetti minőséget a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
- A villamos energia kereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet2.§ (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
- Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesítettvillamos energia mennyiségét. Ebből levonta az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) értékesített villamos energia mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
- évben a b) és c) pontban meghatározott villamos energia mennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.
Hogyan határozta meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget a 2021. évre vonatkozóan?
A közlekedési célú üzemanyagokat forgalmazó kötelezettektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet1.§ (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által az egyes vevőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét üzemanyag-típusonként. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a NAV által a kötelezett közlekedési célú üzemanyag-forgalmáról szolgáltatott adatok alapján határozta meg a kötelezettség alapját, a végfelhasználóknak értékesített üzemanyag volumenét.
A repülőgép-üzemanyag Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény1. § 23.a. pontja alapján nem minősül közlekedési célú üzemanyagnak, ezért a repülőgép-üzemanyag nem számít bele a kötelezettség alapjába.
- Adóraktárak:
A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, adatszolgáltatás során bekérte
- a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
- az adóraktár vagy jogelődje által a gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajó (ideértve a kompot is) részére értékesített éves gázolaj mennyiséget,
- a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként egyéb személynek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.
Az adóraktár által bértárolt üzemanyagból kitárolt volumen nem számít be az adóraktár kötelezettségének alapjába. A fentiek szerinti a)-c) pontban értékesített közlekedési célú üzemanyag-mennyiség összegének az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.
- Jövedéki engedélyes kereskedők:
A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, adatszolgáltatás során bekérte
- a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
- a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyeken kívüli személyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.
A fentiek szerinti a) pontban szereplő volumennek és a b) pontban szolgáltatott adatok jövedéki kiskereskedőknek, jövedéki engedélyes kereskedőknek és adóraktáraknak értékesített közlekedési célú üzemanyag volumenével csökkentett mennyiségnek az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.
- Üzemanyag kiskereskedők:
A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, adatszolgáltatás során bekérte
- a kötelezett vagy jogelődje által üzemanyag kiskereskedőként forgalmazott közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét eladónként (adóraktár, jövedéki engedélyes kereskedő), üzemanyag-típusonként.
A fentiek szerint az a) pont szerint értékesített közlekedési célú üzemanyag az Ehat.tv. 15. § (1) bekezdésében előírt hányada az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.
Visszavonható-e a Hivatalhoz bejelentett energiamegtakarítás?
A Hivatalhoz az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások a március 31-i elszámolásukig, vagyis tényleges teljesítésbe vonásukig bármikor módosíthatók, cserélhetők, visszavonhatók. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség. A 2023-2030. évi kötelezettségek teljesítésére bejelentett energiamegtakarítások esetén a lezárás az adott évet követő március 31-én történik meg.
A bejelentett energiamegtakarítások (HEM) törlésére és módosítására vonatkozó kérelmeket elektronikus úton a MEKH_ÁLT űrlap (https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=c53ae0b7-8d1b-4855-8742-b78845d7d7e7) segítségével szükséges megküldeni.
Mikor és ki köteles tranzakciós díjat fizetni? Mekkora a tranzakciós díj mértéke?
Ha a hitelesített energiamegtakarítás átruházására kétoldalú megállapodás keretében kerül sor, a vevő köteles átruházásonként tranzakciós díjat fizetni. A tranzakciós díj a kétoldalú megállapodás megkötésének napján hatályos, a szervezett piacon történő kereskedés után a szervezett piac működtetője által meghatározott legmagasabb tranzakciós díjtétel 100 Ft/GJ-lal növelt összege, ami az Energiaügyi Minisztérium honlapján közzétett tájékoztatás (https://kormany.hu/hirek/tajekoztatas-a-tranzakcios-dij-megfizeteserol-szolo-ertesitesek-megkuldesehez) alapján bruttó 350 Ft/GJ. Az Ehat. vhr. 27/G. §-a alapján a díjat az Energiaügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-00290737-50000036 számú bankszámlájára kell átutalni. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az átruházással érintett hitelesített energiamegtakarítás GJ-ban kifejezett mennyiségét és az eladó megnevezését. Az átutalási igazolást az átruházott HEM GJ-ban kifejezett mennyiségének megjelölésével emailben is meg kell küldeni az Energiaügyi Minisztérium számára a tranzakciosdij@em.gov.hu e-mail címre.
Az EKR (ekr.mekh.hu) felületen a HEM átruházását az eladó kezdeményezi a „HEM_Atruhazas v2” elnevezésű űrlapon. Az űrlap beküldését követően a vevő EKR fiókjában létrejön a nyitott adatszolgáltatások közt egy „HEM_AtruhazasJovahagyo v1” elnevezésű űrlap, ahol a vevőnek lehetősége van az átruházást elfogadni, illetve – amennyiben nem mentesül a díjfizetés alól – a tranzakciós díj megfizetését igazoló bizonylatot feltölteni. Az átruházást jóváhagyó űrlap beküldésével jön létre az átruházás tranzakció, azaz az átruházni kívánt hitelesített energiamegtakarítás a vevő számlájára ezt követően fog átkerülni.
A Hivatal ellenőrzi a tranzakciós díj megfizetését, és amennyiben megállapítja, hogy a tranzakciós díj nem megfelelő összegben került megfizetésre, a meg nem fizetett összeg tízszereséig terjedő bírságot szab ki.
Milyen energiamegtakarítás számolható el?
Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében. A végsőenergia-fogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia (Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32.).
Mely energiafogyasztás minősül végsőenergia-fogyasztásnak?
Annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, minden esetben meg kell vizsgálni az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet „A. melléklete” szerinti besorolásokat, pl.: „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)”. Amennyiben egy adott energiafogyasztás végfelhasználásnak minősül, akkor e fogyasztás csökkentése az EKR-ben elszámolható.
Ha egy gazdálkodó szervezet főtevékenysége az energiaátalakítási ágazatba vagy az energetikai ágazatba sorolandó, akkor elszámolhat-e az EKR-ben a cégen belül végzett beruházásból származó energiamegtakarítást?
Ha egy gazdálkodó szervezet az energiaátalakítási vagy az energetikai ágazathoz és emellett egyéb, a végfelhasználási ágazathoz sorolható tevékenységeket is végez, akkor kizárólag a végfelhasználási ágazathoz sorolandó tevékenysége kapcsán elért megtakarítást számolhatja el az EKR-ben, függetlenül attól, hogy mi a főtevékenysége. A gazdálkodó szervezetek azon tevékenységeit, amelyek nem tartoznak a termelési vagy szolgáltatási tevékenység lényegi részéhez, de segítik a termelő egység általános működését, szintén az 1099/2008/EK rendelet szerinti besorolás alapján kell osztályozni annak megítélése érdekében, hogy e tevékenység kapcsán elért megtakarítás elszámolható-e az EKR-ben. Ilyen tevékenységek pl.: adminisztráció, könyvelés, szállítás, raktározás, beszerzés, reklám, javítás, karbantartás, üzemi óvoda, üzemi étterem stb. A legtöbb kiegészítő tevékenység a „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)” ágazaton belül a „2.6.3.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások” ágazat alá sorolható, tehát végfelhasználásnak minősül.
- a hőszivattyú által felhasznált környezeti hő
- 2025. január 1-től a napkollektorral előállított hő
- a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák, ha ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek
- a fotovoltaikus villamosenergia termelés
- zöldmezős beruházás
- 2025. június 20-tól fosszilis tüzelőanyaggal működő berendezés üzembehelyezéséből származó energiamegtakarítás
Lényeges hozzájárulás
Mit jelent, hogy a kötelezett vagy a beruházást megvalósító hozzájárulásának lényegesnek kell lennie?
Lényeges hozzájárulásként a kötelezettnek, vagy bármely más személynek olyan közreműködést kell kifejteni, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
A Hivatal vizsgálja a lényeges hozzájárulást kifejtő személy meglétét. E személy lehet a kötelezett, a kivitelező, az energetikai tanácsadó, bármely energiahatékonysági szolgáltató, egyéb harmadik személy, de nem lehet maga a beruházó végső felhasználó. A beruházó végső felhasználó beruházás megvalósításáról hozott döntésének más, megnevezett személy hozzájárulására kell kialakulnia.
A lényeges hozzájárulás egyedi esetekben való elfogadhatósága érdekében a Hivatal javasolja az alábbi elvek követését: a hozzájárulás legyen előzetes és meghatározott személytől származzon, de ne magától a beruházó végső felhasználótól, kivéve, ha a kötelezett a beruházó végső felhasználó és saját eszközein hajt végre intézkedést.
A 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetében kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése. A megállapodás többek között tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. A megállapodás elektronikus úton is megköthető. A megállapodást az egyéni fellépés kezdete, vagyis a beruházás, vagy intézkedés célját szolgáló termékek, szolgáltatások megrendelésének a napja, vagy bármely, a beruházást visszafordíthatatlanná tevő kötelezettségvállalás előtt kell megkötni.
A 2023. június 24. előtt megkezdett egyéni fellépések esetében az addicionális hozzájárulás megléte a beruházó végső felhasználó részéről igazolható volt nyilatkozattal, vagy a beruházó végső felhasználó és a hozzájárulást kifejtő közötti írásbeli megállapodással, kivitelezési, tanácsadási, egyéb szerződéssel, amely – többek között – részletezi az addicionális hozzájárulást kifejtő – előző pont szerinti – tevékenységét.
A 2023. június 24. után megkezdett egyéni fellépések esetében kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése. A megállapodás többek között tartalmazza az energiamegtakarítás első jogosultjának személyét, a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére.
A fenti tartalmú nyilatkozatok, írásbeli megállapodások, szerződések bemutatása feltétlenül szükséges a hitelesítő szervezet számára, hogy az addicionális hozzájárulás meglétéről meg tudjon győződni, és feltétlenül szükségesek a Hivatal számára az esetleges hatósági ellenőrzés során.
Mely tevékenység minősülhet lényeges hozzájárulásnak?
Bármely tevékenység, tevékenységek és szolgáltatások összessége elfogadható, amely alkalmas arra, hogy a beruházó végső felhasználó elhatározását olyan irányba alakítsa, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön, pl. helyszíni szemlén alapuló energetikai tanácsadás, energetikai tanúsítvány vagy részletes terv szolgáltatása, az elérhető megtakarítás kiszámítása, a költségek megtérülésének kiszámítása, állami támogatási programok ismertetése, pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata, pályázatírási segítség nyújtása, pályázatíró biztosítása, a beruházás megkezdése előtt egyeztetés a megtakarítás későbbi megvásárlásáról, vételi ajánlat adása, megegyezés a későbbi adásvétel lényeges feltételeiben vagy más közvetlen részvétel, illetve közreműködés.
A lényeges hozzájárulási kritériumnak megfelelő hozzájárulások beazonosítása kapcsán a Hivatal felhasználja a bizottsági ajánlás IX. függelékében foglaltakat is.
„Az energiaszolgáltató által az energetikai végfelhasználók részére biztosított kiterjedt tanácsadás általában nem tekinthető elégségesnek a lényeges részvétel bizonyítására. Az ilyen intézkedések gyakran mindössze néhány típusú visszajelzésből állnak (például a honlapokon) azzal kapcsolatban, hogyan csökkenthetik a végfelhasználók az energiafogyasztásukat.
Tekintettel az egyes intézkedések által általában megcélozható egyéni fellépések széles körére, a kapcsolódó energiamegtakarításra vonatkozó becslések nagyfokú bizonytalanságára és a megtakarítás korlátozott nagyságára1, általában szükség van helyszíni tevékenységekre vagy a gazdasági ösztönzők néhány típusára, hogy biztosítani lehessen jelentős számú fellépés tényleges végrehajtását és a részt vevő felek, a megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóságok tényleges érdemi bevonását. Hasonló megfontolások vonatkoznak a tájékoztató kampányokra.”
További hozzájárulások például:
- pénzügyi támogatás,
- célzott, konkrét energiahatékonysági intézkedés(ek)re vonatkozó energetikai tanácsadás,
- a fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás.
Kié a létrejövő energiamegtakarítás?
Kié a létrejövő energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog?
Az első jogosult személye tekintetében elsősorban a beruházásban résztvevő felek megállapodása az irányadó. 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése, amelyben meg kell jelölni az energiamegtakarítás első jogosultját. Nem kötelező e megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, azonban amennyiben ismert a végső felhasználó személye, a későbbi jogviták megelőzése érdekében javasolt a megállapodás megkötése. Nem kötelező továbbá e megállapodás megkötése, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává (Ehat. 15/B. § (4)-(6) bek.).
Megállapodás hiánya esetére 2022. július 1-től áll fenn a törvényi vélelem, amely szerint a megtakarítás első jogosultja az addicionális hozzájárulást kifejtő személy. 2022. július 1-ig azonban a bizonytalan kimenetelű jogviták elkerülése érdekében, minden esetben kifejezetten javasolt volt a megállapodás az addicionális hozzájárulás nyújtásáról és annak ellentételezéséről.
A hitelesítő szervezeteknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az EKR-ben elszámolható megtakarításnak, mint vagyoni értékű jognak a valódi jogosultja számára adják ki a hitelesítést. E tevékenységüket segíti a törvényi előírás, miszerint a 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén a fenti megállapodás hiányában – a fenti két kivétellel – az energiamegtakarítás nem hitelesíthető.
A nem hitelesített, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarításnak nem az Ehat. szerint vételre jogosult vevő részére történő átruházása – a hitelesítő szervezeti pótlás esetének kivételével – semmis (Ehat. 15/B. § (3) bek.).
Az energiamegtakarítás jogosultjává válhat-e a lényeges (korábban addicionális) közreműködést kifejtő személy, ha nem kötelezett?
A rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy a kötelezetteken és a végső felhasználókon kívüli „harmadik” szervező személyek is részt vehessenek beruházások generálásában, a megtakarítások összegyűjtésében és a kötelezettek számára történő közvetítésében. A beruházó végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy
- 2023. június 24-ét megelőzően megkezdett egyéni fellépések esetén megállapodhatott,
- 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén – két kivétellel – pedig köteles megállapodni
az energiamegtakarítás jogosultjának személyéről, amely megállapodás alapján a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy is lehet az energiamegtakarítás első jogosultja, tehát ő jogosult azt hitelesíttetni és értékesíteni. Megállapodás hiányában, a 2022. július 1-től hatályos törvényi vélelem alapján, az addicionális hozzájárulást kifejtő személy válik az energiamegtakarítás jogosultjává.
Az energiamegtakarítás jogosultjává válhat-e a kötelezett, ha nem közvetlenül fejti ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, vagy ebben az esetben csak átruházással szerezheti meg?
A Hivatal álláspontja szerint, ha a kötelezett nem közvetlenül maga fejti ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, de szeretné, hogy ő váljon a megtakarítás jogosultjává, akkor valamely igazolt formában szerepet kell játszania a beruházás létrejöttében annak érdekében, hogy ne merülhessen fel az Ehat. 15/B. § (3) bekezdése szerinti forgalmazási korlátozások kijátszása (leplezett átruházás). A kötelezett közreműködéseként elfogadható pl. ha igazolható módon és előzetesen megbízta a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő háztartásinagygép-kereskedőt egy gépcsere program lefolytatására. A végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő közötti megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy ki lesz az energiamegtakarítás jogosultja (pl. a végső felhasználó, a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő, vagy a gépcsere-program lefolytatására megbízást adó kötelezett. Ha e megállapodásban nem rendelkeznek arról, hogy a valamely igazolt módon közreműködő kötelezettnél keletkezik meg a megtakarítás, akkor ennek hiányában a kötelezett csak átruházás útján szerezheti meg szabályszerűen a már hitelesített megtakarítást.
Egy beruházásból származó energiamegtakarítás felosztható-e több személy között?
A beruházás létrejöttében valamely igazolt formában meghatározott szerepet játszó személyek az energiamegtakarítás feletti jog megkeletkezésére vonatkozó megállapodásukban arról is megállapodhatnak, hogy a beruházás létrejöttében közreműködő több személy meghatározott arányban megosztva válik az energiamegtakarítás jogosultjává. E szándék esetén a megállapodás megkötése a 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén kötelező. A hitelesítő szervezet ebben az esetben is az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás teljes mértékét köteles hitelesíteni, egyértelműen feltüntetve az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását. Az energiamegtakarítás Hivatal számára történő bejelentésekor az adott beruházásból létrejött energiamegtakarítás teljes mértékét és az abból elszámolni kívánt, megállapodás szerinti, rész-energiamegtakarítás mértékét (GJ) is fel kell tüntetni.
A kötelezett továbbá átruházás útján is megszerezheti egy beruházásból származó hitelesített energiamegtakarításnak egy meghatározott részét. Ebben az esetben is, az energiamegtakarítás Hivatal számára történő bejelentésekor az adott beruházásból létrejött energiamegtakarítás teljes mértékét és az abból elszámolni kívánt, átruházásra irányuló szerződés szerinti, rész-energiamegtakarítás mértékét (GJ) is fel kell tüntetni.
Technológiák és elszámolási szabályok
Milyen megújuló energiát felhasználó technológiák számolhatók el az EKR keretében?
Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást. A hőszivattyú által felhasznált környezeti hő energiamegtakarításként elszámolható, valamint 2025. január 1-től a napkollektorral előállított hő is elszámolható energiamegtakarításként.
Elszámolható-e zöldmezős beruházás hatására keletkező megtakarítás?
Zöldmezős beruházás az EKR keretében nem számolható el.
Hogyan történik a várható élettartam megállapítása? Műszaki, vagy számviteli szempontból kell vizsgálni?
Az egyes energiahatékonyság javító intézkedésekből származó megtakarítás élettartamát és az avulás mértékét a Kormány az Ehat. vhr-ben határozza meg.
Alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén hogyan történik az energiamegtakarítás elszámolása?
Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányán felüli rész (1-VNT) számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett, lakóépület energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányától függetlenül, az energiamegtakarítás 70%-a számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Visszatérítendő állami támogatással, alternatív szakpolitikai intézkedésnek nem minősülő állami támogatással vagy adókedvezménnyel elért energiamegtakarítás 100%-ban elszámolható az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
Az Otthonfelújítási Programban alkalmazandóak a jelentős felújítási követelményértékek?
2024. július 1-től indult Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához címen kiírt felhívás nem írja elő a jelentős felújítás követelményeinek való megfelelést, kizárólag a 30%-os energiamegtakarítás teljesülésére fókuszál. Az energiamegtakarítás EKR-ben történő elszámolása esetén a Hivatal hatásköre nem terjed ki a jelentős felújítás esetére előírt követelményértékek teljesítésének vizsgálatára.
Fosszilis beruházásból származó energiamegtakarítás elszámolható EKR-ben?
Az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.6. pontjának 2025. június 20-tól hatályos módosítása alapján fosszilis tüzelőanyaggal működő berendezés üzembehelyezéséből származó energiamegtakarítás nem számít bele az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésébe. Komplex beruházás esetén a fosszilis tüzelőanyaggal működő berendezés üzembehelyezéséből származó energiamegtakarítás részaránya nem vehető figyelembe. E tiltó rendelkezések alól az Ehat. vhr. 28/D. §-a ad felmentést annyiban, hogy ha a fosszilis beruházásból származó energiamegtakarítást 2025. június 19-ig felvezették a HEM nyilvántartásba, akkor az beszámítható az EKR kötelezettség teljesítésébe.
A fentiek alapján 2025. június 20-tól nem vezethető fel fosszilis tüzelőanyaggal működő berendezés üzembehelyezéséből származó energiamegtakarítás a HEM nyilvántartásba.
Miként értelmezhető split fűtés esetén az egybefüggő légterű helyiség?
A jegyzékben alkalmazott definíció alapján, amennyiben a területrészek nincsenek teljesen elválasztva egymástól falakkal vagy zárható ajtókkal, akkor közös légteret alkotnak, ugyanakkor a jegyzékben alkalmazott energiamegtakarítás számítási módszertanából egyértelműen következik az is, hogy a SPLIT fűtésnek -2 °C-ig képesnek kell lennie a teljes értékű fűtés biztosítására.
Energetikai vetületben a SPLIT-tel fűtött tér akkor tekinthető „egybefüggő légterű helyiségnek”, ha a SPLIT klímás fűtés – 2°C-ig teljes értékűen képes kiváltani a területére eső alapfűtést. Ennek megítélése és alátámasztása hitelesítői felelősség és kockázat. Javasolt ellenőrzésképpen az egybefüggőnek vett légterű helyiségek m2-ére a fűtési hőigény egyszerűsített meghatározása és a SPLIT klíma teljesítményének az összevetése.
Azt az esetet, amikor a funkcionális elválasztás lehetősége fizikailag fennáll, de a végső felhasználó nyilatkozatban állítja, hogy az elválasztás lehetőségével nem fog élni, nem jelent kellő biztosítékot. Tekintettel arra, hogy a végfelhasználói nyilatkozatban vállalt elválasztási lehetőség időszakos megszüntetésének fenntartása (ajtószárny leemelése stb.) a későbbiekben nem kikényszeríthető, az ilyen módon történő egybenyitási lehetőség mentén kialakuló légterek egybefüggő légterű helyiségként történő figyelembevétele jelentős hitelesítői kockázattal jár.
Mikortól alkalmazandóak az építési kulcstermékek a lakóépületek korszerűsítéséhez?
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (2c) szerint a 2026. január 1-től megkezdett, lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni, amelyeknek rendelkeznie kell az ÉMI Nonprofit Kft. által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel, valamint a környezeti pontszámuk minimum értékének el kell érnie a 8-at.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez (EKR) kapcsolódó építési kulcstermékek körét az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Az EKR-hez kapcsolódó egyes építési kulcstermékek 2026. január 1-től az alábbi felületen érhetők el: https://www.termekinfo.emi.hu/epitesi_termekek
Az EKR kulcstermékekkel kapcsolatos tájékoztató elérhetősége: https://www.termekinfo.emi.hu/segedletek, https://www.termekinfo.emi.hu/gyik
Közös kérdések
Mely évre számolható el az egyéves élettartamú HEM?
A 2021. és 2022. évi kötelezettség teljesítése során az egyéves élettartamú HEM kizárólag az alapul szolgáló intézkedés megvalósulásának évével egyező évi kötelezettség teljesítésére volt jelenthető, függetlenül a megvalósulás éven belüli dátumától.
A 2023-2024. évi kötelezettség teljesítése során az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott évben megvalósult egyéves élettartamú HEM-mel, valamint az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben, tehát akár 2021-ben, vagy 2022-ben megvalósult egyéni fellépésből származó, egyéves élettartamú HEM-mel is teljesíthető volt, amennyiben az adott HEM korábban nem került elszámolásra energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.
A 2025-2030. évi kötelezettség teljesítése során az egyéves élettartamú HEM csak az Alsó70 kötelezettségrész teljesítésére számolható el (ld. 21. pont). 2026. január 1-jétől újabb egyéves élettartamú HEM már semmilyen esetben nem vezethető fel a HEM nyilvántartásba (ld. 31. pont).
Figyelembe vehető-e a 2030. december 31. utáni energiamegtakarítás a 2021-2030. között elszámolható megtakarítás megállapítása során?
Az energiahatékonysági irányelv 7. cikke 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti periódusra definiálta a jelenlegi kötelezettségi időszakot. Ezen időszakban az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt is, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes intézkedések által a végrehajtásuk időpontjától legfeljebb 2030. december 31-ig tartó időszakban majd elérendő megtakarítások összeadásával kell elvégezni. A 2030. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségébe, még abban az esetben sem, ha egyes intézkedések várható élettartama 2030. december 31-én még nem ér véget.