
Energia – mérjük, ne mérjük? 3. rész
Cikksorozatunk 3. részében azt vizsgáljuk meg, hogy miként érdemes elindítani egy almérési projektet úgy, hogy a kialakított rendszer hosszú távon is valóban használható legyen.

Publikált cikkek és elemzések.

Cikksorozatunk 3. részében azt vizsgáljuk meg, hogy miként érdemes elindítani egy almérési projektet úgy, hogy a kialakított rendszer hosszú távon is valóban használható legyen.


Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása értelmében 2026. január 1-től jelentősen bővül a kötelező energetikai audit alá tartozó gazdálkodó szervezetek köre. A változás következtében már nem a vállalat mérete, hanem a tényleges energiafelhasználás határozza meg a kötelezettséget, ezért sok olyan társaság is érintetté válhat, amely korábban nem tartozott a szabályozás hatálya alá.


Az előző év sikere és a pozitív visszajelzések nyomán idén tavasszal ismét megszerveztük a családi húsvéti tojáskeresést kollégáink gyermekeinek. A húsvéti szünet előtti napokban az irodaház belső udvara újra megtelt élettel, színekkel és vidám gyerekzsivajjal.


Az EnergyHubnál időről időre a mentális egészség kerül a munkahelyi napirend elejére – mert tudjuk, hogy megéri.


A 5-féle gazdagság című könyvben Sahil Bloom egy új szemléletet mutat be a siker és a jóllét értelmezésére.


Ki vagy valójában? Ha komolyan elidőzöl ezen a kérdésen, hamar ráébredsz, milyen nehéz egyértelmű választ adni. Minél több nézőpontból próbálod meghatározni önmagad, annál világosabbá válik: egyik sem ír le teljes egészében. Michael Singer világsikerű könyve ezt az alapvető dilemmát állítja középpontba, és közérthető módon vezeti végig az olvasót a tudatosabb élet felé vezető úton.


Hosszú évszázadok óta keresik a „halhatatlanság” kulcsát, de idáig kevés sikerrel. Cikkünkben egészen közel kerülünk ennek megfejtéséhez. Lehetséges volna valóban halhatatlanná válnunk? Most egy olyan kutatást szeretnénk az olvasók elé tárni, amely jócskán meghosszabbította ezekben a bizonyos kék Zónákban élő emberek életét. Lehet, hogy már ismerősek is lesznek ezek a sorok, mivel készült egy csodás dokumentumfilm, illetve könyv ebben a témában.


Csodás, napsütötte, homokos vízpart illata, ragyogó napsütés, enyhe, lágy szellő, langyos víz, valami szúrós a talp alatt. Illúzió romboló, nem tagadom, de mit is tehetnénk a komfortosabb érzetért?

2026. március 11-12-én megrendezett KLENEN’26 (XXI. Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság Konferencia és Kiállítás) ismét bebizonyította, hogy a hazai energetikai szektor egyik legfontosabb szakmai találkozópontja. A szegedi Hunguest Hotelben lezajlott esemény fókuszában idén az energiatudatosság és a fenntarthatóság állt. A rendezvény központi jelmondata: „Osszuk meg tapasztalatainkat, dolgozzunk együtt a természet egyensúlyának megőrzéséért”.



Amikor egy vállalat energiahatékony fejlesztésbe kezd, elsőre talán csak a számok tűnnek fel: alacsonyabb rezsiköltség, javuló megtérülés, tonnákban mérhető CO₂-megtakarítás. De mit jelent valójában 10 vagy akár 30 tonna CO₂ a hétköznapok nyelvén? Hány autó eltűnését az utakról? Hány fa egész éves munkáját? Hány háztartás energiafogyasztását? Lefordítjuk a számokat érthető, kézzelfogható példákra, mert a fenntarthatóság igazi súlya akkor mutatkozik meg, amikor a kimutatások mögött felfedezzük a mindennapjainkat formáló valós hatásokat.


Cikksorozatunk 2. részében azt vizsgáljuk meg, hogy vajon elegendő-e a POD, azaz a főmérő által szolgáltatott mérési adat, ha rendszerben gondolkodunk.
