Az elmúlt évtizedekben ismét folyamatos kutatások alanya lett a Stirling motor, habár az első gépet még 1818-ban készítette Robert Stirling skót lelkész. Eleinte nem tudott eléggé elterjedni, mert a hatásfoka csak 2% körül volt az akkori gyenge minőségű szerkezeti anyagok miatt.
Egy almérési rendszer kiépítését követően, a mérési pontok számának növekedésével együtt exponenciálisan nő az információ sűrűsége. A szisztematikus adatgyűjtés már rövid idő alatt is részletes képet ad a működésről. No de milyen jellegű üzembiztonsági, gazdaságossági, hatékonysági, tervezési következtetések vagy akár előrejelzések vonhatóak le az adatokból?
Uniós projekt keretében azt vizsgálták, hogy hogyan lehet az ipari áramfogyasztást olcsóbb és kisebb kibocsátású időszakokra időzíteni. A lényeg nem az, hogy a gyár kevesebbet termeljen, hanem az, hogy a rugalmasan mozgatható folyamatok jobb időpontban fussanak. Ez ígéretes irány, de a valódi értékét majd az ipari pilotok és a mérhető megtakarítások döntik el.
Az üzemi energiaadatok elsőre csak számoknak tűnnek – valójában azonban egy teljes működés történetét mesélik el. Mit árul el egy fogyasztási görbe a háttérben zajló folyamatokról, hibákról vagy rejtett tartalékokról? A cikkből kiderül, hogyan válik a mérésből valódi, döntéstámogató tudás.
A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban formálja át a gazdaságot, a munka világát és a mindennapi életünket. Miközben az AI-alapú megoldások egyre hatékonyabbá és szélesebb körben elérhetővé válnak, működtetésük jelentős energiaigénnyel jár, amely új kihívások elé állítja az energiarendszereket. Egyre fontosabb kérdés, hogy Európa hogyan tudja összehangolni a digitális fejlődést a fenntarthatósági célokkal, miközben biztosítja a növekvő villamosenergia-igény kiszolgálását. Cikkünkben bemutatjuk, milyen hatással vannak az AI- és LLM-modellek az energiafogyasztásra, és milyen lehetőségeket kínálnak az energiahatékonyság javítására is.
Az elektromos hajózás az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, és ma már nem csupán egy szűk réteg különlegessége, hanem valódi, életképes alternatíva a hagyományos belső égésű motorral hajtott hajókkal szemben. Az elektromos hajók egyre nagyobb szerepet kapnak Európa vizein - köztük a Balatonon is.
Cikksorozatunk 4. részében arra keressük a választ, hogyan válhat az adat valódi értékké az energiafelhasználásban, és miért kulcsszereplő ebben az energiamonitoring és a döntéstámogató szoftverek világa.
Cikksorozatunk 3. részében azt vizsgáljuk meg, hogy miként érdemes elindítani egy almérési projektet úgy, hogy a kialakított rendszer hosszú távon is valóban használható legyen.
Cikksorozatunk 2. részében azt vizsgáljuk meg, hogy vajon elegendő-e a POD, azaz a főmérő által szolgáltatott mérési adat, ha rendszerben gondolkodunk.
Amit nem mérünk pontosan, arról nincs tudomásunk. Amiről nincs tudomásunk, azt nem tudjuk befolyásolni, sem hatékonyan irányítani. Ez az energiafelhasználásra különösen igaz, főleg ipari környezetben.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a Biogas Summit 2025. konferencián szakpolitikai döntéshozók, iparági szakértők és kutatók vitatták meg a biogáz és biometán jövőjét Európában és világszerte. A rendezvényen kiemelték, hogy e technológiák kulcsfontosságúak lehetnek az energiafüggetlenség, a CO₂-kibocsátás csökkentése és a körforgásos gazdaság erősítése szempontjából. Az EU célja 2040-re 111 milliárd m³ éves biometán-termelés, míg Magyarország 2030-ra 184 millió m³ elérését tervezi.
2025. május 23-án Budapesten, az impozáns MOL Campuson került megrendezésre a Biogas Summit 2025, amely a biogáz és biometán technológiák európai és globális szerepét helyezte a konferencia középpontjába.