A hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó követelmények
Az Európai Unió egyre szigorodó elvárásai alapjaiban alakítják át a távfűtési rendszerek működését - a cél egyértelmű: kevesebb kibocsátás, több megújuló energia. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan érinti a hazai rendszereket, ahol a lakások jelentős része kapcsolódik távfűtéshez? Cikkünkben röviden és érthetően bemutatjuk, hogy milyen irányba haladunk 2050-ig és, hogy miért érdemes már most odafigyelni ezekre a változásokra.
Az Európai Unió számára fontos a klímaváltozás visszafogása, az üvegházhatású gázok (továbbiakban: ÜHG) kibocsátásának csökkentése. Ezen célok elérése érdekében számos irányelv került kiadásra az Európai Parlament és Tanács által, melyek különböző eszközök és rendszerek bevezetésével kényszerítik rá a tagállamokat arra, hogy energiatermelésük és felhasználásuk hatékonyabbá váljon, melyekkel közvetve és közvetlenül hozzájárulnak a kitűzött célok eléréséhez. Ebben a cikkben a hatékony távhőrendszerekre vonatkozó követelményeket mutatjuk be. Hazánkban a lakások számottevő része van ellátva távfűtéssel, míg a távhűtés egyáltalán nem elterjedt. A KSH adatai szerint a 2024. évi teljes országos lakáslállomány 4.603.906 volt, ebből a távfűtött lakások száma 607.908 darab volt, mely körülbelül 13%-ot jelent.
2023. szeptember 14-én lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelete módosításáról. Ezen Irányelv tartalmazza a 26. „Fűtés- és hűtésszolgáltatás” című cikkében a hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó kritériumokat, melyek az időben előre haladva sávosan változnak. Az Irányelv kiemeli, hogy „a hatékony távfűtésre/távhűtésre vonatkozó követelményeknek összhangban kell lenniük a hosszú távú éghajlatpolitikai célokkal, az éghajlat-politikai és környezetvédelmi előírásokkal…”, valamint „…a hatékony távfűtési/távhűtési rendszereknek biztosítaniuk kell a primerenergia-hatékonyság növelését, valamint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (25) meghatározott megújuló energia, valamint hulladékhő és hulladék hűtőenergia fokozatos integrálását…”. Annak érdekében, hogy a fenti célok teljesülhessenek, vezeti be az Irányelv a fokozatosan szigorodó követelményeket, melyek 2050. január 1-jétől állandó jelleggel alkalmazandóvá válnak. Ezen kritériumokat, melyek alapján a távfűtési és hűtési rendszer hatékonynak nevezhető, az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.
Időszak | Hatékony távfűtési és -hűtési rendszer kritériumok |
2027. december 31-ig | olyan rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energiát, 50%-ban hulladékhőt, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hőt vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációját használja |
2028. január 1-jétől | olyan rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energiát, 50%-ban hulladékhőt, 50%-ban megújuló energiát vagy hulladékhőt, 80%-ban nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó hőt, vagy a hálózatba táplált ilyen hőenergia legalább olyan kombinációját használja, ahol a megújuló energia részaránya legalább 5%, és a megújuló energia, a hulladékhő vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó hő teljes részaránya legalább 50% |
2035. január 1-jétől | olyan rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energiát, 50%-ban hulladékhőt vagy 50%-ban megújuló energiát és hulladékhőt használ, vagy olyan rendszer, ahol a megújuló energia, a hulladékhő vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó hő összaránya legalább 80%, és ezenkívül a megújuló energia vagy a hulladékhő összaránya legalább 35% |
2040. január 1-jétől | olyan rendszer, amely legalább 75%-ban megújuló energiát, 75%-ban hulladékhőt, vagy 75%-ban megújuló energiát és hulladékhőt használ, vagy olyan rendszer, amely legalább 95%-ban megújuló energiát, hulladékhőt vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó hőt használ, és ezenkívül a megújuló energia vagy a hulladékhő összaránya legalább 35% |
2045. január 1-jétől | olyan rendszer, amely legalább 75%-ban megújuló energiát, 75%-ban hulladékhőt, vagy 75%-ban megújuló energiát és hulladékhőt használ |
2050. január 1-jétől | olyan rendszer, amely kizárólag megújuló energiát, kizárólag hulladékhőt vagy kizárólag a megújuló energia és hulladékhő kombinációját használja |
A táblázatban feltüntetet kritériumok alapján látható, hogy a korábban említett szigorodó követelmények a megújuló vagy hulladékhő arány folyamatos növekedését, illetve a kapcsolt energiatermelés kivezetését jelentik. Az is látható, hogy 2050-től teljesen megszüntetésre kerül a fosszilis energiahordozók használhatósága. Az Irányelv lehetőséget ad egy másik kritériumrendszer szerinti megfelelésnek is, amely az alapján minősíti a rendszereket, hogy fogyasztónak nyújtott fűtési vagy hűtési energia egységnyi mennyiségéhez mekkora ÜHG-kibocsátás társítható. Ebben az esetben az alábbi táblázat szerinti követelményeknek kell megfelelnie a hatékony rendszereknek.
Időszak | Hatékony távfűtési és -hűtési rendszer kibocsátási kritériumok |
2025. december 31-ig | 200 g/kWh |
2026. január 1-jétől | 150 g/kWh |
2035. január 1-jétől | 100 g/kWh |
2045. január 1-jétől | 50 g/kWh |
2050. január 1-jétől | 0 g/kWh |
Arról, hogy ha a kibocsátás alapú kritériumok szerint tervezik vizsgálni a megfelelőséget, a tagállamoknak az utóbbi táblázatban megjelölt időszakok kezdete előtt legalább 6 hónappal kell értesíteniük a Bizottságot. További fontos megállapítása az Irányelvnek, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azon 5 MW fűtési és hűtési teljesítményt meghaladó távfűtési és hűtési rendszerüzemeltetők, akik nem felelnek meg a kritériumoknak, tervet készítsenek a primerenergia hatékonyabb felhasználására, az elosztási veszteségek csökkentésére, a megújuló energiák arányának növelésére. Ezen tervnek tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyeknek célja, a kritériumoknak való megfelelés.
Jelenleg a hazai szabályozás az első, energiatermelő-összetételre vonatkozó kritériumokat írja le. Az Irányelv átültetése a magyar jogszabályokba többek között a 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásrólv 34/B §-val és a „157/2005. (VIII. 15.) Kormány rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról” rendeletben valósult meg. A rendelet a 9. mellékletében részletes útmutatást ad arról, hogy a készítendő fejlesztési tervnek milyen minimális adattartalommal kell rendelkeznie, illetve azt is, hogy az elkészített fejlesztési tervnek milyen körülmények között zajlik az ellenőrzése, milyen esetekben utasíthatja el azt az illetékes hatóság, mely jelen esetben a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH).
Jogi háttér:
Heti energiapiaci briefing a legfontosabb fejleményekkel.
Adat, hírek, elemzés és gyakorlati döntési pontok egy emailben.
