EnergyHub
Tudatosság · Kapcsolat · Harmónia
HírekEnergia és gazdaságEnergiaközösségek 3.rész
Energia és gazdaság

Energiaközösségek 3.rész

A cikksorozatunk 3. részében egy gyakorlati számítási példán keresztül mutatjuk be, hogy a valóságban milyen energiaigényekkel, termelőkapacitással és tárolási szükségletekkel kell számolni egy energiaközösség kialakítása során.

Energiaközösségek 3.rész

Ahogy a korábbi cikkben is említettük a legegyszerűbb módja egy energiaközösség létrehozásának, ha új területek beépítésénél a koncepció tervezési fázistól kezdődően eldöntik, hogy energiaközösséget hoznak létre.

A példában 6 társasházból, összesen 36 lakásból álló energiaközösség energiaigénye és az ehhez szükséges termelő- és tárolókapacitás kerül bemutatásra.

Ha egy lakás alapterülete körülbelül 60 m², szintenként 3 lakás található, az épület pedig kétszintes, akkor egy szint alapterülete a közlekedőkkel és a szerkezeti elemekkel együtt hozzávetőleg 300 m². Egy korszerű társasház maximális nyári nettó hőterhelése körülbelül 27 kW, amelyet egy 3,5 EER értékű hűtőberendezés legfeljebb 8 kW villamos teljesítményigénnyel képes kiszolgálni.

Egy nyári napon az átlagos hűtési hőszükséglet a csúcsterhelés mintegy 65-70%-a, ami hozzávetőleg 5,2 kW átlagos villamos teljesítményfelvételt jelent. Ennek alapján a napi villamosenergia-fogyasztás:

 5,2 [kW]*24[h]=125 [kWh].

Egy déli tájolású napelemes rendszer nyáron általában a névleges teljesítményének 4-5-szörösét termeli meg naponta, így az igény fedezéséhez szükséges napelemes kapacitás:

125 kWh ÷ 4,5 h = 28 kWp

Korszerű napelemek esetében 1 kWp teljesítmény telepítéséhez átlagosan körülbelül 5 m² felület szükséges, ezért a 28 kWp teljesítményű rendszer mintegy 140 m² alapterületet igényel.

Fontos figyelembe venni, hogy az egyes lakásokban éjszaka is jelentkezhet belső hőterhelés, amikor a napelemek már nem képesek villamos energiát termelni. Egy ekkora méretű társasház éjszakai hűtési igényének fedezéséhez hozzávetőleg 40-50 kWh kapacitású akkumulátor szükséges, amennyiben a rendszer önfenntartó módon kívánja biztosítani a hűtést.

A használati melegvíz előállításához szükséges energiát a hűtőrendszerből felszabaduló hulladékhő a teljes nyári időszakban képes biztosítani, ezért ennek külön villamosenergia-igényével a számítás során nem szükséges kalkulálni.

Látható, hogy egy 300 m²-es zárófödémen a szükséges napelemes rendszer kényelmesen elhelyezhető. A védőtávolságok figyelembevételével is marad körülbelül 50 m² szabad felület, amely további napelemek telepítésére használható.

Ez a többletkapacitás a nyári időszakban akár havi 1,3 MWh fel nem használt villamos energia termelését is lehetővé teheti, amely ideális esetben más fogyasztók számára továbbadható. Ennek eredményeként egy hat társasházból álló energiaközösség a nyári hónapokban közel 8 MWh villamos energiával tudna kereskedni, akár a már megvalósult projektek során szerzett tapasztalatok felhasználásával.

Önmagában ez a mennyiség még nem elegendő egy ipari létesítmény teljes energiaellátásához, ugyanakkor kisebb kereskedelmi egységek, közintézmények vagy további lakóépületek energiaigényének szezonális támogatására már alkalmas lehet.

HíREK ELSŐKÉZBŐL

Heti energiapiaci briefing a legfontosabb fejleményekkel.

Adat, hírek, elemzés és gyakorlati döntési pontok egy emailben.

Kapcsolódó cikkek

Az első ESG beszámolón innen és túl

Az első ESG beszámolón innen és túl

Az első jelentési év számos hasznos tapasztalatot hozott felszínre. A vállalatok és a tanácsadók egyaránt új területen mozogtak, így ez az időszak sok szempontból közös tanulási folyamat volt.

Kertész Dóra
Kertész Dóra
··3 perc olvasás
A hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó követelmények

A hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó követelmények

Az Európai Unió egyre szigorodó elvárásai alapjaiban alakítják át a távfűtési rendszerek működését - a cél egyértelmű: kevesebb kibocsátás, több megújuló energia. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan érinti a hazai rendszereket, ahol a lakások jelentős része kapcsolódik távfűtéshez? Cikkünkben röviden és érthetően bemutatjuk, hogy milyen irányba haladunk 2050-ig és, hogy miért érdemes már most odafigyelni ezekre a változásokra.

Hirják Árpád Botond
Hirják Árpád Botond
··6 perc olvasás
Energiaközösségek 2. rész

Energiaközösségek 2. rész

Cikksorozatunk ezen részében valós példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan működnek az energiaközösségek a gyakorlatban. Két különböző modellbe nyerhetünk betekintést: egy osztrák, alulról szerveződő kezdeményezésbe és egy hazai, önkormányzati alapú megoldásba. Az esettanulmányok jól szemléltetik, milyen sokféle módon valósítható meg a közös energiagazdálkodás.

ZZ
Zsidró Zsolt
··4 perc olvasás
Energiaközösségek 1. rész

Energiaközösségek 1. rész

Fenntarthatóságról ma már szinte mindenhol hallunk - de mit jelent mindez a mindennapi energiahasználatunk szintjén? Hogyan válhat a helyben megtermelt energia közösségi értékké, nem pedig puszta piaci termékké? Cikksorozatunk első részében az energiaközösségek világába kalauzolunk el: bemutatjuk a fogalom hátterét, lehetőségeit és azt, miért érdemes most elkezdeni beszélni róla.

ZZ
Zsidró Zsolt
··4 perc olvasás
További cikkek a Hírek oldalon.