HírekEnergia és gazdaságEnergiaközösségek 2. rész
Energia és gazdaság

Energiaközösségek 2. rész

Cikksorozatunk ezen részében valós példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan működnek az energiaközösségek a gyakorlatban. Két különböző modellbe nyerhetünk betekintést: egy osztrák, alulról szerveződő kezdeményezésbe és egy hazai, önkormányzati alapú megoldásba. Az esettanulmányok jól szemléltetik, milyen sokféle módon valósítható meg a közös energiagazdálkodás.

GD

Gazsó Ditta

4 perc olvasás
Energiaközösségek 2. rész

Az első példa: Green Energy Pottendorf

Alapadatok

  • Projekt helyszíne: Pottendorf, Ausztria (a kezdetekben, később regionális szintű megállapodások)

  • Kapacitás: több mint 1 MWp (jelenleg, de folyamatosan bővül)

  • Megtermelt villamosenergia: 380 MWh (2025-ben)

  • Szervezési forma: magán szerveződő egyesület (nonprofit)

  • Résztvevők: magánszemélyek, kis cégek (nagyvállalatok kizárva)

A Green Energy egy alulról szerveződő, regionális energiaközösség, amely egyesületi formában, kifejezetten nonprofit céllal működik. Alapításakor az ökológiai és társadalmi szempontok kerültek előtérbe, így a csatlakozás is egyszerű és nyitott: egy okosmérő felszerelésével és online regisztrációval, évi 18 eurós tagsági és egyszeri 25 eurós belépési díj mellett gyakorlatilag bárki részt vehet a közösségben.

A részvételhez nem feltétel saját energiatermelő rendszer, ugyanakkor aki rendelkezik ilyennel, a megtermelt többletenergiát könnyedén betáplálhatja a közösségbe. Fontos előny, hogy a meglévő szolgáltatói szerződéseket nem kell megszüntetni, és a tagok egymás között ÁFA-mentesen tudnak energiát értékesíteni. Az árazás átlátható és egységes: a termelők 0,105 euró/kWh áron adhatják el az energiát, míg a vásárlók 0,125 euró/kWh áron jutnak hozzá. Ha valaki később visszavásárolná a korábban betáplált energiát, azt kedvező, 0,087 euró/kWh áron teheti meg, automatikus adóvisszatérítés mellett.

A modell sikerességét jól mutatja, hogy mára több településen is elterjedt, többek között Wampersdorfban, Deutsch Brodersdorfban, Seibersdorfban, Hof am Leithabergében, Au am Leithabergében, Mannersdorfban, Götzendorfban és Pischelsdorfban is működik.

A második példa: Bábolnai Energiaközösség

Alapadatok

  • Projekt helyszíne: Bábolna, Magyarország (a kezdetekben, később regionális szintű megállapodások)

  • Kapacitás: kb. 1,5 MWp (jelenleg, de folyamatosan bővül)

  • Megtermelt villamosenergia: Nincs adat, de várhatóan 1,5-2 GWh

  • Szervezési forma: önkormányzati energiaközösség (nonprofit)

  • Résztvevők: önkormányzat, magánszemélyek, magánvállalatok

A Bábolnai Energiaközösséget 2022-ben alapították, majd 2023-ban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hivatalosan is nyilvántartásba vette. A kezdeményezés az önkormányzattól indult, és jelentős, összesen 300 millió forintos pályázati támogatást nyert el. Bár a rendszer már működik, a tényleges energiatermelés 2024-ben indult el. A működést egy korszerű, úgynevezett Smart Grid vezérlő segíti, amely negyedórás adatok alapján optimalizálja a termelést és a felhasználást.

A közösség sokszínű szereplőkből áll: 60 háztartási kiserőmű, az IKR Agrár Kft. 340 kWp teljesítményű naperőműve, a Bábolnai Fürdő 50 kW-os gázmotorja – amely a termálvízből kinyert metán felhasználásával termel energiát –, valamint az önkormányzati intézményekre telepített napelemek is részei a rendszernek.

A modell egyik legnagyobb előnye, hogy a megtermelt energiát a betáplálók a piacinál kedvezőbb áron értékesíthetik, miközben a fogyasztók szintén kedvező feltételekkel juthatnak hozzá. Bár jelenleg nem ismert, hogy termelői kapacitással nem rendelkező szereplők csatlakozhatnak-e, a hosszú távú cél ambiciózus: a város teljes energiafüggetlenségének megteremtése. Ennek része egy tervezett, 36 hektáros napelempark is.

A fejlesztések között külön figyelmet érdemel a 600 kWh kapacitású energiatároló rendszer, valamint az országban elsőként kialakított, 160 kW-os V2G (Vehicle-to-Grid) busztöltő. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az elektromos vagy hibrid buszok ne csak energiát vegyenek fel a hálózatból, hanem szükség esetén vissza is tápláljanak – így gyakorlatilag mozgó energiatárolóként működnek.

A következő részben konkrét számítási példát mutatunk be.

Kapcsolattartók

HíREK ELSŐKÉZBŐL

Heti energiapiaci briefing a legfontosabb fejleményekkel.

Adat, hírek, elemzés és gyakorlati döntési pontok egy emailben.

Kapcsolódó cikkek

Energiaközösségek 1. rész

Energiaközösségek 1. rész

Fenntarthatóságról ma már szinte mindenhol hallunk - de mit jelent mindez a mindennapi energiahasználatunk szintjén? Hogyan válhat a helyben megtermelt energia közösségi értékké, nem pedig puszta piaci termékké? Cikksorozatunk első részében az energiaközösségek világába kalauzolunk el: bemutatjuk a fogalom hátterét, lehetőségeit és azt, miért érdemes most elkezdeni beszélni róla.

GD
Gazsó Ditta
··4 perc olvasás

Magyarországi szélerőművek 2. rész

A cikk az előző rész folytatásaként bemutatja a magyarországi szélerőművek fontosabb adatait, szerepét az ország villamosenergia-termelésében.

S
Szerkesztőség
··7 perc olvasás

Mi is az az ESG? 2. rész

Blogsorozatunk első részében az ESG alapjaival, valamint az azt szabályozó uniós és hazai keretrendszerrel foglalkoztunk. A második részben ennél mélyebbre ásunk, és a gyakorlati részleteket is bemutatjuk.

S
Szerkesztőség
··6 perc olvasás

Magyarországi szélerőművek 1. rész

A megújuló energiaforrások jelentősége világszerte egyre nő, ez alól Magyarország sem jelent kivételt. A szélerőművek kiemelt szerepet játszanak a fenntartható energiatermelésben, hiszen tiszta és megújuló forrásként csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

S
Szerkesztőség
··7 perc olvasás
További cikkek a Hírek oldalon.