Energiaközösségek 1. rész

Mit jelent az energiaközösség?

A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról a következő módon definiálja a fogalmat: „Az energiaközösség egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy az energiaközösség vagy annak tagjai villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi”.

Ez a fogalom a 2007. évi LXXXVI. törvényben 2024. január 1-jén jelent meg. Azonban a törvényben alkalmazott definíció nem teljesen fedi le az energiaközösség fogalmát. Ebben a törvényben kizárólag a villamosenergia termelés-tárolás-fogyasztás szerepel, holott egy energiaközösségnek nem a villamosenergia az egyetlen lehetősége a megosztásra. Az energiaközösség a társasházi energiaközösség kivételével önálló jogalany a törvény szerint.

Egy energiaközösségnek a lényege röviden, hogy bármilyen nemű energiatermelés-és elosztás decentralizált kereteken belül tudjon megvalósulni - tehát a helyi megtermelt energia lehetőség szerint helyben kerüljön felhasználásra. Ezáltal csökken az elosztóhálózatok terhelése, jobb hatásfokon tud működni a rendszer és rugalmasabb piaci körülmények tudnak születni. A koncepcióba beletartoznak a nem megújuló, valamint megújuló energiával működő erőművek és az energia tárolása villamosenergia akkumulátorokkal, hőakkumulátorokkal, esetleg szivattyús energia tárolókkal (vízi energiatároló). Fontos kiemelni, hogy az energiaközösségek elsődleges célja nem a haszonszerzés, hanem az energia effektív termelése és továbbadása.

Mik a nehézségek?

• A törvényi szabályozás rendkívüli bonyolulttá és költségessé teszi adminisztratív munkákkal az energiaközösségek megalakulását.

• Az energiaközösségek irányítását kizárólag helybéli tagok láthatják el.

• Villamosenergia közmű vezeték használata esetén az elosztó utólag térít vissza díjat az energiaközösségnek.

• Bár az elosztó díj visszatérítése törvényi kötelezettség, ennek mértékét az elosztó és a felhasználó között kötött szerződés állapítja meg.

• Magasak a bekerülési költségek.

• A hozzáférés korlátoltsága akadályozza a kialakulás terjedését.

• Magánvezeték kiépítése esetén még több törvénynek és jogszabálynak kell megfelelni, ami nagy mértékű többletköltséget jelent.

• Szakértői hiány ronthatja a hatékony működést.

Miért érdemes ennek ellenére foglalkozni vele?

• Jelenleg meglévő épített környezetben és infrastruktúrán bonyolult az energiaközösség alapítása, viszont beépítetlen környezet tervezésekor érdemes lehet figyelembe venni alternatívaként.

• Kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy a felhasználói és termelői igények különbségéből keletkező hálózati anomáliák nem kezelhetők hatékonyan központosított rendszerben.

• Kisebb karbantartási igényű hálózati rendszer kevesebb járulékos költséggel jár a felhasználó számára.

• Rugalmas piaci környezetben lehetősége van a felhasználóknak adaptálódni a rendszer lehetőségeihez, ami segítheti a rendszer üzemszerű működését és lehetőséget adhat a felhasználóknak a jelenleginél kevesebb pénzért igénybe venni a szolgáltatást.

• A hőenergia központok hatékonyabb energiaellátást tudnak biztosítani, mint az individuális hőfejlesztők, emellett a karbantartási költség is csekélyebbek elosztva a fogyasztók között. Egyéb beruházások is könnyebben és fajlagosan kisebb költséggel tudnak megvalósulni, például hőenergia tárolók vagy hulladékhő-hasznosítás.

Vonatkozó jogszabályok

• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

• 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

• 13/2017. (XI. 8.) MEKH rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről

A következő cikkekben bemutatunk megvalósult vagy megvalósítás alatt lévő projekteket és számítási példákat is.