Globális energiaipari és éghajlatvédelmi összefoglaló

A tudományos alapossággal készült WEO kiadvány a világ energiaiparának jövőjét 3 különböző, 2050-ig, illetve 2100-ig terjedő forgatókönyv mentén mutatja be. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszi a bizonytalan körülményeket és folyamatokat, amelyekkel nap, mint nap szembesülünk mi is (mint például a háború okozta piaci változások, gyártási kapacitások, demográfiai adatok, GDP alakulások).

Miért különleges 2050, vagy a teljes évszázad és milyen mérföldkövekhez kellene eljutnunk? 2015-ben 196 ország fogadta el a Párizsi Megállapodást. A megállapodással az országok elkötelezték magukat azon cél mellett, hogy a hőmérséklet emelkedését 1,5°C-kal korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest, továbbá 2050-re egyes országok vagy kontinensek teljesen karbonsemlegesek legyenek.

A WEO 3 forgatókönyve az energiával és az éghajlattal kapcsolatos regionális és állami törekvések mellett ipari sztenderdeket, stratégiákat is figyelembe vesz, mint például a gyártási kapacitások lehetséges alakulása vagy a megvalósulás helye. Az alábbiakban bemutatásra kerül a 3 forgatókönyv, majd az 1. ábrán látható a CO₂ kibocsátás és a hőmérsékletemelkedés alakulása szcenáriónként.

A 3 forgatókönyv

A már rögzített szakpolitikák forgatókönyve (STEPS – Stated Policies Scenario): Azt az állapotot, illetve vélhető jövőbeni állapotot mutatja, ami a jelenleg érvényes szabályozásokkal érhető el. Többek között ilyen szabályozások és lépések például (csak hogy néhányat említsünk):

• Az elmúlt évben az Európai Unió megerősítette éghajlatvédelmi ambícióit, új célkitűzésekkel a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén.

• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS, emission trading system) reformja, új ETS létrehozása az épületek és a közúti közlekedési ágazatok számára (ETS 2).

• Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM: Carbon Border Adjustment Mechanism) bevetésének előkészítése.

A bejelentett vállalások forgatókönyve (APS – Announced Pledges Scenario): Azt feltételezi, hogy az egyes kormányok teljes mértékben és időben megvalósítják azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket már bejelentettek. Azon vállalatokat (és egyéb érdekelt feleket) és intézkedéseiket is figyelembe vették, amelyek célkitűzései hozzájárulnak az egyes országos célok eléréséhez.

Nettó zéró kibocsátás 2050-re (NZE – Net Zero Emissions by 2050): Ez az a forgatókönyv, amely bemutatja, hogyan lehetne korlátozni a globális hőmérsékletemelkedést az iparosodás előtti szinthez képesti 1,5°C-ra.

Az 1. ábrán látható, hogy az NZE forgatókönyv teljesíti a globális célokat, 2050-re karbonsemlegességet és 1,5°C alatti hőmérsékletemelkedést mutat, melyet a hagyományos tüzelőanyagok minimálisra csökkentésével, az elektrifikáció, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások növelésével érnének el. Számszerűen közel 7.000 GW beépített teljesítmény növekedést feltételez szél- és napenergiából.

1. ábra: CO₂ kibocsátás és hőmérséklet emelkedés alakulása a különböző szcenáriók szerint²

Mire számíthatunk 2030-ban?

• Közlekedés: A WEO szerint a közlekedésünkben nagy változás fog bekövetkezni. 2021-ben 25-ből 1 újonnan eladott személygépjármű elektromos volt. 2030-ban a várható szakpolitikai intézkedések által már minden második új eladás elektromos autó lesz a világon.

• Villamos energia: A jelenlegi szabályozások mellett a napelemes rendszerek még nagyobb térnyerése várható. 10 éve a világon az összes termelt villamos energia fosszilis forrásból származott, 2030-ra ez 40%-ra fog csökkenni.

• Lakossági fűtés: A fosszilis (például gáz) alapú hőtermelés helyett a hőszivattyúk széleskörű elterjedésére számít a WEO.

• Energiaiparhoz kapcsolódó beruházások: A világon várhatóan háromszor több lesz a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások száma, mint a fosszilishoz.

• Energiamix átalakulása: A szén-, gáz- és az olajfelhasználás 2025-2030 között fog tetőzni világszinten, ahogy ezt a 2. ábra is mutatja. Ezt követően fokozatosan visszaesik a felhasználás intenzitása, de szükségünk lesz ezen energiaforrásokra a jövőben is.

Az energiamix átalakulásának következménye az ellátás diverzifikálódása, annak érdekében, hogy az energiabiztonság ne sérüljön. Nem csak az ellátási láncra kell irányítani minden figyelmünket, ahhoz, hogy ez a sokféleség megvalósuljon elengedhetetlen:

• a technológiai innováció,

• az ásványanyag kitermelés,

• az újrahasznosítás,

• és mindezekhez kapcsolódóan egy jól kialakított, rendszerbe szedett stratégia.

2. ábra: Fosszilis energiahordozók fogyasztása 2000-2050 között²

A WEO üzenetei

Az energiaipar továbbra is rendkívül érzékeny marad a változásokra, ugyanakkor hatékony eszközök állnak rendelkezésünkre az energiabiztonság javítására és a kibocsátások kezelésére.

A teljes világot tekintve Kínának van a legnagyobb hatása az energiaiparra. Az elmúlt években teljesen átalakította az energetika világát, de Kína is változik. Egyre inkább eltolódnak a megújuló energiaforrások irányába, valamint ők rendelkeznek a legjelentősebb napelem gyártási kapacitással, amely kedvező hatással lehet az átalakuló energiaipari beruházásokra és a napelemparkok még nagyobb térnyerésére.

Ezzel párhuzamosan változik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is. A hagyományos tüzelőanyagok felhasználása 2030-ig eléri a maximumát. Az elmúlt időszak alaposan felborította a gázpiacokat, az ellátásbiztonság szinte veszélybe került, az árak elszálltak, ezáltal az orosz gázimportőrök megoldások után kutattak, melyre az LNG-hez köthető projektek jelenthetik a kiutat.

Nincs még veszve a 1,5°C-os hőmérsékleti cél elérése, ehhez azonban a kijelölt irányban feszített tempóban kell haladni, ugyanakkor, ha a világ részekre szakad, az nagyon megnehezítheti, hogy képesek legyünk megfelelni az éghajlati és energiabiztonsági kihívásoknak.

Varga Nóra

¹A World Energy Outlook (WEO) a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) minden évben megjelenő összefoglaló kiadványa, amely összefoglalja az energiakereslet- és kínálat aktuális világszintű trendjeit és kritikai elemzést ad arról, hogy a folyamatos változások mit jelentenek az energiabiztonság, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés szempontjából.

Forrás:

²https://www.iea.org/reports/world-energy-outlook-2023