EnergyHub
Tudatosság · Kapcsolat · Harmónia
Hírek›Energia és gazdaság›Láthatáron a szinte korlátlan energiaellátás?
Energia és gazdaság

Láthatáron a szinte korlátlan energiaellátás?

Bizonyára nagyon sokan hallottak vagy olvastak a fúzióról, de egy „halandó” embernek nagyon nehéz megérteni, hogy mi is ez, valójában. Sorra találkozhatunk újabb és újabb kutatásokkal, melynek technológiai hátterét a Nap működéséhez szokták hasonlítani, és ez szinte korlátlan mennyiségű energiát hozhat a mindennapjainkba. Egyes szakértők szerint, ha „elegendő” pénz fordít az emberiség a fejlesztésekre, akkor akár 15 éven belül megvalósulhat egy használható prototípus. Ez nem fog menni egyről a kettőre, bizony számos kérdésre meg kell találni a választ.

Láthatáron a szinte korlátlan energiaellátás?

1952-t írtunk a világ első magfúziós berendezés megjelenésekor. Egy érdekes nevű- és formájút keltettek életre az új-mexikói hegyekben. Ez egy mágnesekkel körülvett, fánk alakú üvegcső a Perhapsatron nevet kapta. James Tuck - a Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatója - úgy beszélt a gépről, hogy vagy működni fog, vagy nem. Ekkor még bőven volt kérdőjel a működésével kapcsolatban, de a technológia felgyorsult fejlődésen ment keresztül az évek, évtizedek alatt.

 Napot építeni a Földre?

A tudósok egyfajta mesterséges Napot akarnak létrehozni a Földön, amely magfúzióval működik. Ezt nem szabad összekeverni a ma ismert atomreaktorokat működtető maghasadási folyamattal.

A Napot működtető folyamatot használhatnánk arra, hogy tiszta, bőséges, tiszta energiát tudjunk termelni.

Talán ez a technológia segíteni tud(na) az emberiség számára túllépni a fosszilis tüzelőanyagokon és a globális felmelegedésen. Hogy miért is lehetne ez nagy siker? Mert a fúziós energia erősebb, mint bármelyik mai energiaforma, és ha hasznosítani tudnánk, akkor közel 4 milliószor több energiát tudnánk termelni kilogrammonként, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal, és ezt mind CO2-mentesen!

2024.  májusában a franciaországi WEST nevű fúziós reaktor elért egy fontos energetikai mérföldkövet: a berendezés egy szuperforró plazmát hozott létre, amelynek hőmérséklete 6 percen keresztül folyamatosan elérte az 50 millió oC-ot - számolt be róla korábban a Business Insider.

Büszkék lehetünk a magyar tudósainkra, akik kiveszik a részüket a komoly kutatásokból, 2017-ben interjút adtak a csillebérci fizikusok és mérnökök, amiből kiderült, hogy egy 100 millió fokos közeget nehéz kezelni, ezért nem működik még fúziós erőmű a Földön.

A gyorsan fejlődő fúziós technológia!

Egymást érik azok a bejelentések, melyek újabb és újabb mérföldkövet eredményeznek az idő előrehaladásával.

Michl Binderbauer, a TAE Technologies fúziós vállalat vezérigazgatója így foglalta össze a The New York Times hasábjain, hol tartunk a fúziós energiához vezető hegyi úton: „A köd eloszlott. Tudjuk, hol van a csúcs. Nyilvánvalóan van még egy kis utunk. Úgy gondoljuk, hogy tudjuk, hogyan kell megmászni az utolsó lépcsőfokokat.”

Hogy mi oszlatta el a ködöt? Olyan közelmúltbeli áttörések, mint például amikor a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium 2022-ben egy aprócska pillanatra több fúziós energiát termelt, mint amennyi a beérkező lézersugarak energiája volt.

Ugyanakkor az igazán nagy áttörés még hátravan: nevezetesen egy olyan gép, amely több fúziós energiát termel, mint amennyi a működtetéséhez szükséges, méghozzá úgy, hogy az egy kereskedelmi erőműben is működőképes legyen. Egy maroknyi vállalat, köztük a Commonwealth Fusion Systems és a General Fusion azt állítja, hogy ehhez közel járnak. Elképzelésük szerint - természetesen elegendő finanszírozás mellett - 15 éven belül egy működőképes fúziós reaktor-prototípus épülhet. Ezeket a szavakat Anika Stein, a CAMINNO vezérigazgatója a 2024-es lisszaboni Web Summiton rendezvényen hangoztatta. A szakértő szerint a mesterséges intelligencia és az új technológiák jelentős szerepet játszanak majd a tiszta energia forradalmában.

„Minden azon múlik, hogy mennyi pénz áramlik ebbe a területbe, mivel a technológia és a lehetőség már adott egy első tesztreaktor megépítéséhez. A költségek azonban milliárdos nagyságrendűek, és még vannak megválaszolatlan kérdések” – mondta a szakértő, hangsúlyozva a pénzügyi források szükségességet a kutatásokban.

Kevésbé veszélyes, mint egy atomreaktor!

A fúziós technológia egyik előnye, hogy az atomok összeolvasztásával hoz létre energiát, és ellentétben a maghasadással, nem termel nukleáris hulladékot és nem áll fenn a reaktorleolvadás veszélye.

A folyamat melléktermékei a hélium, neutronok és az energia. A lítium használatával kapcsolatban Stein kiemelte: „Újrahasznosítható. Gyakorlatilag hűtőközegként használják, és saját üzemanyagot lehet újratermelni vele a reaktoron belül. Tehát fenntartható üzemanyagciklus alakul ki az erőművön belül.”

A szakértő kitért a szabályozási környezetre is. „A szabályozási keretrendszer még nem tisztázott, de már történt előrelépés. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban úgy döntöttek, hogy nem a maghasadáshoz hasonlóan fogják szabályozni, ami véleményem szerint helyes döntés, mivel itt nincs meg a leolvadás kockázata, és nincs olyan nukleáris hulladék, mint a maghasadásnál.”

A CAMINNO vezérigazgatója szerint bár még sok munka van hátra és a szabályozás hiánya akadályozó tényező lehet, a kormányok és az emberek világszerte támogatják a tiszta energia megvalósulását.

„A szabályozási keretek kialakítása még nem tisztázott, így sok munka van még hátra, és ez akár megállíthatja a folyamatot. De a kormányok és az emberek világszerte szeretnék látni a tiszta energia megvalósulását, így biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megoldást” - zárta gondolatait a szakértő.

Ha a technológia el is jut az első működő prototípusig, rengeteg tennivaló áll majd a cégek előtt, mielőtt a reaktoraik biztonságos, megbízható és megfizethető áramszolgáltatókká válhatnak. Különösen az ár jelent kérdőjelet, amire még becslést is nehéz mondani.

Kapcsolódó cikkek

Az első ESG beszámolón innen és túl

Az első ESG beszámolón innen és túl

Az első jelentési év számos hasznos tapasztalatot hozott felszínre. A vállalatok és a tanácsadók egyaránt új területen mozogtak, így ez az időszak sok szempontból közös tanulási folyamat volt.

Kertész Dóra
Kertész Dóra
··3 perc olvasás
Energiaközösségek 3.rész

Energiaközösségek 3.rész

A cikksorozatunk 3. részében egy gyakorlati számítási példán keresztül mutatjuk be, hogy a valóságban milyen energiaigényekkel, termelőkapacitással és tárolási szükségletekkel kell számolni egy energiaközösség kialakítása során.

ZZ
Zsidró Zsolt
··3 perc olvasás
A hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó követelmények

A hatékony távfűtési rendszerekre vonatkozó követelmények

Az Európai Unió egyre szigorodó elvárásai alapjaiban alakítják át a távfűtési rendszerek működését - a cél egyértelmű: kevesebb kibocsátás, több megújuló energia. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan érinti a hazai rendszereket, ahol a lakások jelentős része kapcsolódik távfűtéshez? Cikkünkben röviden és érthetően bemutatjuk, hogy milyen irányba haladunk 2050-ig és, hogy miért érdemes már most odafigyelni ezekre a változásokra.

Hirják Árpád Botond
Hirják Árpád Botond
··6 perc olvasás
Energiaközösségek 2. rész

Energiaközösségek 2. rész

Cikksorozatunk ezen részében valós példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan működnek az energiaközösségek a gyakorlatban. Két különböző modellbe nyerhetünk betekintést: egy osztrák, alulról szerveződő kezdeményezésbe és egy hazai, önkormányzati alapú megoldásba. Az esettanulmányok jól szemléltetik, milyen sokféle módon valósítható meg a közös energiagazdálkodás.

ZZ
Zsidró Zsolt
··4 perc olvasás
További cikkek a Hírek oldalon.