Ki vagy valójában? Ha komolyan elidőzöl ezen a kérdésen, hamar ráébredsz, milyen nehéz egyértelmű választ adni. Minél több nézőpontból próbálod meghatározni önmagad, annál világosabbá válik: egyik sem ír le teljes egészében. Michael Singer világsikerű könyve ezt az alapvető dilemmát állítja középpontba, és közérthető módon vezeti végig az olvasót a tudatosabb élet felé vezető úton.
Hosszú évszázadok óta keresik a „halhatatlanság” kulcsát, de idáig kevés sikerrel. Cikkünkben egészen közel kerülünk ennek megfejtéséhez. Lehetséges volna valóban halhatatlanná válnunk? Most egy olyan kutatást szeretnénk az olvasók elé tárni, amely jócskán meghosszabbította ezekben a bizonyos kék Zónákban élő emberek életét. Lehet, hogy már ismerősek is lesznek ezek a sorok, mivel készült egy csodás dokumentumfilm, illetve könyv ebben a témában.
Csodás, napsütötte, homokos vízpart illata, ragyogó napsütés, enyhe, lágy szellő, langyos víz, valami szúrós a talp alatt. Illúzió romboló, nem tagadom, de mit is tehetnénk a komfortosabb érzetért?
2026. március 11-12-én megrendezett KLENEN’26 (XXI. Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság Konferencia és Kiállítás) ismét bebizonyította, hogy a hazai energetikai szektor egyik legfontosabb szakmai találkozópontja. A szegedi Hunguest Hotelben lezajlott esemény fókuszában idén az energiatudatosság és a fenntarthatóság állt. A rendezvény központi jelmondata: „Osszuk meg tapasztalatainkat, dolgozzunk együtt a természet egyensúlyának megőrzéséért”.
Amikor egy vállalat energiahatékony fejlesztésbe kezd, elsőre talán csak a számok tűnnek fel: alacsonyabb rezsiköltség, javuló megtérülés, tonnákban mérhető CO₂-megtakarítás. De mit jelent valójában 10 vagy akár 30 tonna CO₂ a hétköznapok nyelvén? Hány autó eltűnését az utakról? Hány fa egész éves munkáját? Hány háztartás energiafogyasztását? Lefordítjuk a számokat érthető, kézzelfogható példákra, mert a fenntarthatóság igazi súlya akkor mutatkozik meg, amikor a kimutatások mögött felfedezzük a mindennapjainkat formáló valós hatásokat.
Bár az ESG-t a köztudatban még mindig a környezetvédelem kérdésköréhez kötik leginkább, a jelenlegi társadalmi kihívások – az erős digitalizáció, az AI térhódítása vagy a szendvics generáció nehézségei – egyre inkább ráirányítják a figyelmet a fenntarthatóság társadalmi dimenziójára.
Cikksorozatunk 2. részében azt vizsgáljuk meg, hogy vajon elegendő-e a POD, azaz a főmérő által szolgáltatott mérési adat, ha rendszerben gondolkodunk.
Amit nem mérünk pontosan, arról nincs tudomásunk. Amiről nincs tudomásunk, azt nem tudjuk befolyásolni, sem hatékonyan irányítani. Ez az energiafelhasználásra különösen igaz, főleg ipari környezetben.
Hogyan mondjunk nemet bűntudat nélkül? Hogyan álljunk ki magunkért úgy, hogy közben ne sértsünk meg másokat? Pintér Tamás könyve ezekre a mindennapokban gyakran felmerülő kérdésekre ad gyakorlati és könnyen alkalmazható válaszokat.
2026. február 13-án rendezték meg a MAGE idei első Fenntarthatósági Szakmai Fórumát, ahol cégünket Csabai István és Deák Zsolt képviselték. A rendezvény középpontjában a fenntartható energiaellátás és közlekedés, valamint az aktuális uniós szabályozások álltak.
2025. utolsó hónapjaiban látványosan felgyorsult az ESG-hez kapcsolódó hazai szabályozás, ami új keretet adott a vállalkozások fenntarthatósági működésének. Az év végi jogszabályi módosítások egyszerre érintették az ESG kérdőív tartalmát, a tanúsítási mechanizmust és az adókedvezmények feltételeit, erősítve a zöldebb és felelősebb gazdaság irányát. A változások megmutatták, hogy a fenntarthatóság nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a jövő üzleti működésének egyik alapköve.
