Energiahatékonyságot érintő jogszabály változások 2023. augusztus 23-tól
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021-es bevezetésének egyik fő célja megtette hatását, hiszen hatalmas támogatást biztosított a cégek, vállalkozások beruházásainak és intézkedéseinek megvalósításához. Ez jól látszik a MEKH felületén lejelentett projektek számából, és az általuk elért megtakarításokból is. (2023. augusztus 31-én 2.431 darab hitelesített megtakarítás került rögzítésre a https://ekr.mekh.hu/ oldalon, ami több, mint 3,2 millió GJ-t jelent.)
A napelemeket érintő jogszabályok változásai és következményei
Az utóbbi 1 évben többször jelentős sajtómegjelenést eredményező téma volt a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE-k) telepítésével, engedélyezésével és termelésének elszámolásával kapcsolatos jogszabályváltozások, valamint az azt megelőző bejelentések.
„Ha beleteszel egy békát egy forró vízzel teli tálba, egyből kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe teszed, és lassan melegíted, a béka ott marad, és szépen lassan halálra fő.” Jurassic Park II. (1997)
Bár az idézett filmben nem a klímaváltozásra gondoltak, de talán még így is ez írja le a legjobban a bolygónkon zajló változásokat. Földünk létezése során voltak lehűlések és felmelegedések, akkor miért akkora probléma mégis a jelenlegi helyzet? Egy tényező változott igazán: az idő.
Az előző részben a merit order modell kapcsán említettük, hogy napjainkban a földgáztüzelésű erőműveknek ármeghatározó szerepük van. Arra is utaltunk, hogy a termelői mixben való jelenlétüket az egyre nagyobb számban a rendszerbe integrált időjárásfüggő kapacitás indokolja, hiszen az egyre fokozódó forrásoldali bizonytalanságot csak ezek a gyorsreagálású, rugalmas gépegységek képesek semlegesíteni. Ezek tehát a szénhidrogén (olaj-, és földgáz-) tüzelésű erőművek.
Bizonyára vannak olyan tudatosan vásárló emberek, akik tisztában vannak háztartásukban és közvetlen környezetükben megtalálható használati eszközeik alapanyagaival, összetételeivel. Sajnos én nem tartozom az említett emberek csoportjába, így gyakran egy kisgyermek szintjén, tágra nyílt, csillogó szemekkel csodálkozom rá a körülöttem zajló világra. Így érintett a biokompozit esete is, melyről először egy másik cikkemmel kapcsolatos interjú során hallottam.
Amikor hazai áramtermelésről beszélünk, az atomenergia számos okból kifolyólag megkerülhetetlen. Az országban kifejezetten energiatermelési célból egyetlen nukleáris nagyerőmű épült és üzemel jelenleg is, ennek helyszíne Paks. Oktatási, valamint kutatási célból megtalálunk további üzemképes nukleáris létesítményeket, termelési engedéllyel azonban csak a Paksi Atomerőmű rendelkezik. Az erőművet az MVM Csoport egyik leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemelteti, így az MVM Zrt. mérlegkörébe tartozik.
A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanyagként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.
Jelen olvasmány egy négyrészes cikksorozat első része, mely(ek)ben a hazánkban működő villamosenergia-termelő erőművek üzemviteli stratégiáiról írunk. Elsősorban a hagyományos erőműklaszterek kerülnek bemutatásra, rövid kitekintéssel a megújulók és a HMKE-k helyzetére.
Ügyvezetőnk a Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban tartott előadást
Cégcsoportunk ügyvezetője, Tóth Zoltán a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium "Fazekas + Fesztivál”-ján tartott előadást, Klímaváltozás és ami mögötte van címmel. Erről beszélgettünk vele egy kicsit, melyet az alábbiakban olvashattok!
A minap olvastam az interneten egy érdekes cikket, melyet szeretnék megosztani Veled, kedves Olvasó. Ismersz minket, szem előtt tartjuk az energetikát érintő jogszabályokat, azok változásait, keressük azokat a megoldásokat, amellyel energiahatékonyságot lehet elérni, illetve írunk azon technikai innovációkról, melyek hasznosak lehetnek az emberiség részére is.
Európát őrült tempóban hódítja meg a napenergia. 2020-ban Németországban a fotovoltaikus rendszerek a teljes villamosenergia-ellátás 10,5%-át adták, és még az Egyesült Királyságban is, amely fekvéséből adódóan nem kifejezetten kedvez a napelemeknek az előző évhez képest 26%-kal bővült a napenergia termelés az 1 évvel ezelőtti adatokhoz képest.
A megújuló energiák ipara gyorsan fejlődik manapság, aminek fő oka, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energetikai beruházások környezeti szempontok és környezetvédelmi korlátozások alapján. A 2015-ös párizsi klímaegyezményen a világ vezetői megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 és 2°C közé szorítják, amit a károsanyag-kibocsátás jelenlegi szintjének felére csökkentésével lehetne elérni. Ezen cél eléréséhez jelentősen hozzájárulhat az energiatermelés megreformálása, ami a jelenlegi nagyobb részt fosszilis energiahordozókra támaszkodó piac megújuló energiaforrásokra való áttérésével lehetne biztosítani. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy a megújuló alapú energiatermelők vajon tényleg sokkal környezetkímélőbb technológiák? Erre a kérdésre adhat választ az életciklus elemzés, amely egy folyamat teljes életútja során vizsgálja a környezetre gyakorolt potenciális hatásokat.
