Ezen a címkeoldalon egyben látod a kapcsolódó híreket és szolgáltatásokat.
Korábbi számunkban röviden ismertettük a 2023. december 1-én életbe lépett jelentős változásokat a 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.). Új fogalmak jelentek meg, változott a támogatás intenzitás, az elszámolható költségek köre, a dokumentálás.
Oroszország Ukrajnában zajló inváziója instabilitást és erőszakot hozott, amelynek hatásai az egész kontinensen és világszerte éreztetik hatásukat. A válság az energiaszektort is megrázta. Európa energiájának egynegyede földgázból származik, amelynek közel 45%-át Oroszországból importálta.
Az épületenergetikai rendeletekkel kapcsolatban jelentős változások következtek be. Ezek a változások alapvetően érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást is.
Megállapításra került, hogy a 2022. február 24-én kirobbant ukrán-orosz háború - előre nem látható, elháríthatatlan külső ok - miatt a villamosenergia-piacon kialakult indokolatlanul magas árszint hátrányos gazdasági következményei jelentős kárt okoznak a mai napig a nemzetgazdaság számára. Erre való tekintettel, a nemzetgazdaság védelme és a háborús infláció elleni küzdelem érdekében szükséges a villamosenergia-piacon fennálló, az e rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok egyes magánjogi jogviszonyainak újraértékelése.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021-es bevezetésének egyik fő célja megtette hatását, hiszen hatalmas támogatást biztosított a cégek, vállalkozások beruházásainak és intézkedéseinek megvalósításához. Ez jól látszik a MEKH felületén lejelentett projektek számából, és az általuk elért megtakarításokból is. (2023. augusztus 31-én 2.431 darab hitelesített megtakarítás került rögzítésre a https://ekr.mekh.hu/ oldalon, ami több, mint 3,2 millió GJ-t jelent.)
Az utóbbi 1 évben többször jelentős sajtómegjelenést eredményező téma volt a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE-k) telepítésével, engedélyezésével és termelésének elszámolásával kapcsolatos jogszabályváltozások, valamint az azt megelőző bejelentések.
„Ha beleteszel egy békát egy forró vízzel teli tálba, egyből kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe teszed, és lassan melegíted, a béka ott marad, és szépen lassan halálra fő.” Jurassic Park II. (1997) Bár az idézett filmben nem a klímaváltozásra gondoltak, de talán még így is ez írja le a legjobban a bolygónkon zajló változásokat. Földünk létezése során voltak lehűlések és felmelegedések, akkor miért akkora probléma mégis a jelenlegi helyzet? Egy tényező változott igazán: az idő.
Az előző részben a merit order modell kapcsán említettük, hogy napjainkban a földgáztüzelésű erőműveknek ármeghatározó szerepük van. Arra is utaltunk, hogy a termelői mixben való jelenlétüket az egyre nagyobb számban a rendszerbe integrált időjárásfüggő kapacitás indokolja, hiszen az egyre fokozódó forrásoldali bizonytalanságot csak ezek a gyorsreagálású, rugalmas gépegységek képesek semlegesíteni. Ezek tehát a szénhidrogén (olaj-, és földgáz-) tüzelésű erőművek.
Bizonyára vannak olyan tudatosan vásárló emberek, akik tisztában vannak háztartásukban és közvetlen környezetükben megtalálható használati eszközeik alapanyagaival, összetételeivel. Sajnos én nem tartozom az említett emberek csoportjába, így gyakran egy kisgyermek szintjén, tágra nyílt, csillogó szemekkel csodálkozom rá a körülöttem zajló világra. Így érintett a biokompozit esete is, melyről először egy másik cikkemmel kapcsolatos interjú során hallottam.
Amikor hazai áramtermelésről beszélünk, az atomenergia számos okból kifolyólag megkerülhetetlen. Az országban kifejezetten energiatermelési célból egyetlen nukleáris nagyerőmű épült és üzemel jelenleg is, ennek helyszíne Paks. Oktatási, valamint kutatási célból megtalálunk további üzemképes nukleáris létesítményeket, termelési engedéllyel azonban csak a Paksi Atomerőmű rendelkezik. Az erőművet az MVM Csoport egyik leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemelteti, így az MVM Zrt. mérlegkörébe tartozik.
A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanyagként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.
Jelen olvasmány egy négyrészes cikksorozat első része, mely(ek)ben a hazánkban működő villamosenergia-termelő erőművek üzemviteli stratégiáiról írunk. Elsősorban a hagyományos erőműklaszterek kerülnek bemutatásra, rövid kitekintéssel a megújulók és a HMKE-k helyzetére.
Ehhez a címkéhez még nincs kapcsolódó szolgáltatás.