Bár az ESG-t a köztudatban még mindig a környezetvédelem kérdésköréhez kötik leginkább, a jelenlegi társadalmi kihívások – az erős digitalizáció, az AI térhódítása vagy a szendvics generáció nehézségei – egyre inkább ráirányítják a figyelmet a fenntarthatóság társadalmi dimenziójára.
Az ESG-követelmények a piaci működésben és a szabályozásban is egyre fontosabb szerepet kapnak, ugyanakkor sok szervezet számára még mindig nem egyértelmű, hogyan érdemes megtenni az első lépéseket egy fenntarthatóbb működés irányába. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) egymásra épülő szakmai útmutatókkal segíti az ESG-elvárások egységes értelmezését, valamint a felelős és fenntartható vállalati működés kialakítását. Az alábbi összefoglaló a szervezeti felkészülés kezdeti lépéseit vázolja fel.
Az év végi időszak természetes módon hozza magával a számvetést. Ilyenkor a vállalatok nemcsak pénzügyi eredményeiket értékelik újra, hanem egy sokkal átfogóbb képet vizsgálnak. A karácsonyi készülődés különösen jól láttatja a vállalati működés emberi oldalát, hiszen élesebb fókuszba kerülnek azok a hétköznapi nehézségek, amelyek egy-egy munkavállaló életét alakítják. A család, az időbeosztás, a gondozási feladatok, a pénzügyi terhek, az egyensúly keresése – mind-mind olyan tényezők, amelyek a munkahelyi teljesítményt is jelentősen befolyásolják.
2023 végén Magyarország az ESG törvény elfogadásával új alapokra helyezte és kiegészítette a fenntarthatósági jelentéstételt, a beszállítói láncok átvilágítását...
Az Országgyűlés 2025. június 17-én elfogadta az ESG törvény újabb módosítását a 2026. évi költségvetési törvénycsomag részeként. A változások több ponton is kön...
A mentális fittség az elme egészségének és teljesítményének fenntartására, javítására és fejlesztésére vonatkozik.
Blogsorozatunk első részében az ESG alapjaival, valamint az azt szabályozó uniós és hazai keretrendszerrel foglalkoztunk. A második részben ennél mélyebbre ásunk, és a gyakorlati részleteket is bemutatjuk.
Az ESG egy fenntarthatósági szempontrendszer, amit több pénzügyi szabályozás beépít. ESG szempontok jelennek meg a pénzügyi szolgáltatók kötelező tájékoztatásaiban, beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, az ellátási láncokban szereplők adatszolgáltatásaiban, a kör folyamatosan bővül.
Áprilisban az EnergyHub vezetőségének jóvoltából minden munkatársunk elvégezte a Legelsősegély Alapítvány által tartott tanfolyamot, amelynek köszönhetően azóta mindannyian tudjuk, hogy melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők, ha a környezetünkben valakit eszméletlen állapotban találunk. Úgy gondoltuk, hogy ez van annyira fontos ügy, hogy mások figyelmét is felhívjuk rá, annál is inkább, mert nagyon jól illeszthető a vállalatok ESG-kötelezettségeibe. Haász Gáborral, a Legelsősegély Alapítvány alapítójával és Tóth Zoltánnal, az EnergyHub ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
„Ha beleteszel egy békát egy forró vízzel teli tálba, egyből kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe teszed, és lassan melegíted, a béka ott marad, és szépen lassan halálra fő.” Jurassic Park II. (1997) Bár az idézett filmben nem a klímaváltozásra gondoltak, de talán még így is ez írja le a legjobban a bolygónkon zajló változásokat. Földünk létezése során voltak lehűlések és felmelegedések, akkor miért akkora probléma mégis a jelenlegi helyzet? Egy tényező változott igazán: az idő.
Bizonyára vannak olyan tudatosan vásárló emberek, akik tisztában vannak háztartásukban és közvetlen környezetükben megtalálható használati eszközeik alapanyagaival, összetételeivel. Sajnos én nem tartozom az említett emberek csoportjába, így gyakran egy kisgyermek szintjén, tágra nyílt, csillogó szemekkel csodálkozom rá a körülöttem zajló világra. Így érintett a biokompozit esete is, melyről először egy másik cikkemmel kapcsolatos interjú során hallottam.
A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanyagként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.