Mi történik azokkal a kollégákkal, akik ugyan hivatalosan a szervezet részei maradnak, mégis évekre kikerülnek a munkahely mindennapi életéből? A családbarát működés valódi próbája nem a visszatérés pillanatában kezdődik, hanem abban, hogy a kapcsolat és a közösség érzése a gyermekgondozási időszak alatt is megmarad-e.
Sokunk számára a nap első kávéja több mint egyszerű ital. Egy rövid megálló a rohanásban, egy jól ismert íz, amely biztonságot és energiát ad a nap kezdetén. Kevesen gondolunk azonban arra, hogy a reggeli csészénk mögött milyen érzékeny természeti és gazdasági folyamatok állnak. A klímaváltozás hatásai ugyanis már a világ kávéültetvényein is egyre látványosabban megjelennek.
Hogyan épül fel egy társadalmi felelősségvállalási stratégia, ami tényleg működik?
Nem szelektíven dobtad ki a szemetet. Autóval mentél, pedig mehettél volna tömegközlekedéssel. Megvetted azt a ruhát, amire valójában nem is volt szükséged. Rendeltél valamit, ami több réteg csomagolásban érkezett. És közben valahol ott motoszkál Benned a gondolat: „Ezzel én is ártok a környezetnek.”
A munkahelyi well-being ma szinte minden cég napirendjén ott van. Jógaóra, masszázsszék, meditációs app, mentálhigiénés nap – a szándék jó, az eszközök adottak. Sok helyen mégis marad egy hiány érzet: a programok futnak, a részvételi listák megvannak, az emberek mégis fáradtak, és szépen lassan elszivárognak. Ez nem a jó szándék kudarca. Sokkal inkább arról van szó, hogy a jóllét összetettebb kérdés, mint amilyennek elsőre látszik – szerencsére viszont ma már elég kutatás áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne tapogatózni kelljen.
A klímaváltozás napjaink egyik leginkább tudományosan alátámasztott jelensége, mégis sokan megkérdőjelezik létezését vagy jelentőségét. Ennek hátterében nem feltétlenül az információhiány áll. A pszichológia szerint a tagadás sok esetben egy természetes énvédő mechanizmus, amely segít megóvni az embert a túlzott szorongástól és a tehetetlenség érzésétől.
Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhattunk az ökoszorongás (vagy klímaszorongás) fogalmával. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási események, a biodiverzitás csökkenése, vagy a környezetszennyezés már nem csupán tudományos témák, ezek a témák lassan mindennapjaink részévé váltak. Míg korábban csak néha olvastunk egy-egy természeti katasztrófa megrendítő pusztításáról, manapság nap-mint nap találkozhatunk hasonló hírekkel. Nem meglepő tehát, hogy ezek a folyamatok nemcsak a bolygónkra, hanem a lelki egészségünkre is hatással vannak.
Aki dolgozott már úgy, hogy egy kutya szuszogott az íróasztala alatt, tudja, milyen az, amikor egy nehéz hétfő délelőtt valaki nagy lelkesen csak odateszi a fejét a térdére. Amit sokan puszta kedvességnek gondolnak, annak mára mérhető élettani háttere van.
A nyár egyik legnagyobb ajándéka a bőséges és színes gyümölcsválaszték, amely nemcsak az ízlelőbimbókat kényezteti, hanem a szervezetet is feltölti energiával.
Egyre több vállalat szembesül azzal, hogy a fenntartható működés üzleti elvárássá vált a piacon, és sok esetben kifejezetten ez jelenti a belépőt a partnerségekhez. Az EcoVadis az ESG három pillére mentén ad gyors és átfogó képet arról, mennyire átlátható és tudatos egy cég működése. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan válik egy értékelés valódi versenyelőnnyé? Ebben a cikkben megmutatjuk.
Az ESG hatása ma már nem korlátozódik a jogszabályi kötelezettség alá eső vállalatokra. Egyre több, formálisan nem érintett szervezet találkozik klímavállalásokhoz kapcsolódó elvárásokkal, elsősorban partneri és vevői kapcsolatokon keresztül. Ezek az elvárások fokozatosan alakítják át a vállalati működéssel szembeni piaci elvárásokat.
Az EnergyHubnál a tavasz nemcsak a megújulásról szól, hanem a közös cselekvésről is. Tavaszi önkéntes napunk mára valódi hagyománnyá vált: ilyenkor kilépünk a mindennapi munka kereteiből, hogy kézzel fogható értéket teremtsünk azoknak a közösségeknek, amelyek fontosak számunkra. Idén, 2026. április 24-én egyszerre két helyszínen is bizonyítottuk, hogy a hatás megsokszorozható, ha összefogunk.