
Magyarországi szélerőművek 2. rész
A cikk az előző rész folytatásaként bemutatja a magyarországi szélerőművek fontosabb adatait, szerepét az ország villamosenergia-termelésében.

A cikk az előző rész folytatásaként bemutatja a magyarországi szélerőművek fontosabb adatait, szerepét az ország villamosenergia-termelésében.

Blogsorozatunk első részében az ESG alapjaival, valamint az azt szabályozó uniós és hazai keretrendszerrel foglalkoztunk. A második részben ennél mélyebbre ásunk, és a gyakorlati részleteket is bemutatjuk.


A megújuló energiaforrások jelentősége világszerte egyre nő, ez alól Magyarország sem jelent kivételt. A szélerőművek kiemelt szerepet játszanak a fenntartható energiatermelésben, hiszen tiszta és megújuló forrásként csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az ESG egy fenntarthatósági szempontrendszer, amit több pénzügyi szabályozás beépít. ESG szempontok jelennek meg a pénzügyi szolgáltatók kötelező tájékoztatásaiban, beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, az ellátási láncokban szereplők adatszolgáltatásaiban, a kör folyamatosan bővül.


Számos ponton változott az energiahatékonysági törvény: a változások érintik a kötelezetteket, a végső felhasználókat és a hitelesítő szervezeteket, valamint leírja a szervezett piac működésének szabályait is.


Mire számíthatunk ebben az évszázadban? Sikerül teljesítenünk a globális éghajlatvédelmi célokat? Szerencsére ezen kérdések nagy szervezeteket is megmozgatnak, így a „World Energy Outlook”1-ból (WEO) szemlézve néhány gondolatot mi is összefoglalunk a fenti kérdések megválaszolására.

Korábbi számunkban röviden ismertettük a 2023. december 1-én életbe lépett jelentős változásokat a 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.). Új fogalmak jelentek meg, változott a támogatás intenzitás, az elszámolható költségek köre, a dokumentálás.


Oroszország Ukrajnában zajló inváziója instabilitást és erőszakot hozott, amelynek hatásai az egész kontinensen és világszerte éreztetik hatásukat. A válság az energiaszektort is megrázta. Európa energiájának egynegyede földgázból származik, amelynek közel 45%-át Oroszországból importálta.

Az épületenergetikai rendeletekkel kapcsolatban jelentős változások következtek be. Ezek a változások alapvetően érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást is.

Megállapításra került, hogy a 2022. február 24-én kirobbant ukrán-orosz háború - előre nem látható, elháríthatatlan külső ok - miatt a villamosenergia-piacon kialakult indokolatlanul magas árszint hátrányos gazdasági következményei jelentős kárt okoznak a mai napig a nemzetgazdaság számára. Erre való tekintettel, a nemzetgazdaság védelme és a háborús infláció elleni küzdelem érdekében szükséges a villamosenergia-piacon fennálló, az e rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok egyes magánjogi jogviszonyainak újraértékelése.


Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021-es bevezetésének egyik fő célja megtette hatását, hiszen hatalmas támogatást biztosított a cégek, vállalkozások beruházásainak és intézkedéseinek megvalósításához. Ez jól látszik a MEKH felületén lejelentett projektek számából, és az általuk elért megtakarításokból is. (2023. augusztus 31-én 2.431 darab hitelesített megtakarítás került rögzítésre a https://ekr.mekh.hu/ oldalon, ami több, mint 3,2 millió GJ-t jelent.)


Az utóbbi 1 évben többször jelentős sajtómegjelenést eredményező téma volt a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE-k) telepítésével, engedélyezésével és termelésének elszámolásával kapcsolatos jogszabályváltozások, valamint az azt megelőző bejelentések.
