A megújuló energiaforrások jelentősége világszerte egyre nő, ez alól Magyarország sem jelent kivételt. A szélerőművek kiemelt szerepet játszanak a fenntartható energiatermelésben, hiszen tiszta és megújuló forrásként csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az ESG egy fenntarthatósági szempontrendszer, amit több pénzügyi szabályozás beépít. ESG szempontok jelennek meg a pénzügyi szolgáltatók kötelező tájékoztatásaiban, beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, az ellátási láncokban szereplők adatszolgáltatásaiban, a kör folyamatosan bővül.
Számos ponton változott az energiahatékonysági törvény: a változások érintik a kötelezetteket, a végső felhasználókat és a hitelesítő szervezeteket, valamint leírja a szervezett piac működésének szabályait is.
Mire számíthatunk ebben az évszázadban? Sikerül teljesítenünk a globális éghajlatvédelmi célokat? Szerencsére ezen kérdések nagy szervezeteket is megmozgatnak, így a „World Energy Outlook”1-ból (WEO) szemlézve néhány gondolatot mi is összefoglalunk a fenti kérdések megválaszolására.
Korábbi számunkban röviden ismertettük a 2023. december 1-én életbe lépett jelentős változásokat a 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.). Új fogalmak jelentek meg, változott a támogatás intenzitás, az elszámolható költségek köre, a dokumentálás.
Oroszország Ukrajnában zajló inváziója instabilitást és erőszakot hozott, amelynek hatásai az egész kontinensen és világszerte éreztetik hatásukat. A válság az energiaszektort is megrázta. Európa energiájának egynegyede földgázból származik, amelynek közel 45%-át Oroszországból importálta.
Az épületenergetikai rendeletekkel kapcsolatban jelentős változások következtek be. Ezek a változások alapvetően érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást is.
Megállapításra került, hogy a 2022. február 24-én kirobbant ukrán-orosz háború - előre nem látható, elháríthatatlan külső ok - miatt a villamosenergia-piacon kialakult indokolatlanul magas árszint hátrányos gazdasági következményei jelentős kárt okoznak a mai napig a nemzetgazdaság számára. Erre való tekintettel, a nemzetgazdaság védelme és a háborús infláció elleni küzdelem érdekében szükséges a villamosenergia-piacon fennálló, az e rendelet hatálya alá tartozó jogalanyok egyes magánjogi jogviszonyainak újraértékelése.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) 2021-es bevezetésének egyik fő célja megtette hatását, hiszen hatalmas támogatást biztosított a cégek, vállalkozások beruházásainak és intézkedéseinek megvalósításához. Ez jól látszik a MEKH felületén lejelentett projektek számából, és az általuk elért megtakarításokból is. (2023. augusztus 31-én 2.431 darab hitelesített megtakarítás került rögzítésre a https://ekr.mekh.hu/ oldalon, ami több, mint 3,2 millió GJ-t jelent.)
Az utóbbi 1 évben többször jelentős sajtómegjelenést eredményező téma volt a háztartási méretű kiserőművek (továbbiakban HMKE-k) telepítésével, engedélyezésével és termelésének elszámolásával kapcsolatos jogszabályváltozások, valamint az azt megelőző bejelentések.
Az előző részben a merit order modell kapcsán említettük, hogy napjainkban a földgáztüzelésű erőműveknek ármeghatározó szerepük van. Arra is utaltunk, hogy a termelői mixben való jelenlétüket az egyre nagyobb számban a rendszerbe integrált időjárásfüggő kapacitás indokolja, hiszen az egyre fokozódó forrásoldali bizonytalanságot csak ezek a gyorsreagálású, rugalmas gépegységek képesek semlegesíteni. Ezek tehát a szénhidrogén (olaj-, és földgáz-) tüzelésű erőművek.
Amikor hazai áramtermelésről beszélünk, az atomenergia számos okból kifolyólag megkerülhetetlen. Az országban kifejezetten energiatermelési célból egyetlen nukleáris nagyerőmű épült és üzemel jelenleg is, ennek helyszíne Paks. Oktatási, valamint kutatási célból megtalálunk további üzemképes nukleáris létesítményeket, termelési engedéllyel azonban csak a Paksi Atomerőmű rendelkezik. Az erőművet az MVM Csoport egyik leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemelteti, így az MVM Zrt. mérlegkörébe tartozik.