
Az első ESG beszámolón innen és túl
Az első jelentési év számos hasznos tapasztalatot hozott felszínre. A vállalatok és a tanácsadók egyaránt új területen mozogtak, így ez az időszak sok szempontból közös tanulási folyamat volt.


Az első jelentési év számos hasznos tapasztalatot hozott felszínre. A vállalatok és a tanácsadók egyaránt új területen mozogtak, így ez az időszak sok szempontból közös tanulási folyamat volt.


A cikksorozatunk 3. részében egy gyakorlati számítási példán keresztül mutatjuk be, hogy a valóságban milyen energiaigényekkel, termelőkapacitással és tárolási szükségletekkel kell számolni egy energiaközösség kialakítása során.

Az Európai Unió egyre szigorodó elvárásai alapjaiban alakítják át a távfűtési rendszerek működését - a cél egyértelmű: kevesebb kibocsátás, több megújuló energia. De mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan érinti a hazai rendszereket, ahol a lakások jelentős része kapcsolódik távfűtéshez? Cikkünkben röviden és érthetően bemutatjuk, hogy milyen irányba haladunk 2050-ig és, hogy miért érdemes már most odafigyelni ezekre a változásokra.


Cikksorozatunk ezen részében valós példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan működnek az energiaközösségek a gyakorlatban. Két különböző modellbe nyerhetünk betekintést: egy osztrák, alulról szerveződő kezdeményezésbe és egy hazai, önkormányzati alapú megoldásba. Az esettanulmányok jól szemléltetik, milyen sokféle módon valósítható meg a közös energiagazdálkodás.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az európai energiaágazat túljutott a válságkezelés időszakán, de a valódi növekedési ciklushoz még hiányzik az ipari kereslet erőteljes visszatérése.

Fenntarthatóságról ma már szinte mindenhol hallunk - de mit jelent mindez a mindennapi energiahasználatunk szintjén? Hogyan válhat a helyben megtermelt energia közösségi értékké, nem pedig puszta piaci termékké? Cikksorozatunk első részében az energiaközösségek világába kalauzolunk el: bemutatjuk a fogalom hátterét, lehetőségeit és azt, miért érdemes most elkezdeni beszélni róla.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása értelmében 2026. január 1-től jelentősen bővül a kötelező energetikai audit alá tartozó gazdálkodó szervezetek köre. A változás következtében már nem a vállalat mérete, hanem a tényleges energiafelhasználás határozza meg a kötelezettséget, ezért sok olyan társaság is érintetté válhat, amely korábban nem tartozott a szabályozás hatálya alá.


Amikor egy vállalat energiahatékony fejlesztésbe kezd, elsőre talán csak a számok tűnnek fel: alacsonyabb rezsiköltség, javuló megtérülés, tonnákban mérhető CO₂-megtakarítás. De mit jelent valójában 10 vagy akár 30 tonna CO₂ a hétköznapok nyelvén? Hány autó eltűnését az utakról? Hány fa egész éves munkáját? Hány háztartás energiafogyasztását? Lefordítjuk a számokat érthető, kézzelfogható példákra, mert a fenntarthatóság igazi súlya akkor mutatkozik meg, amikor a kimutatások mögött felfedezzük a mindennapjainkat formáló valós hatásokat.


2025. utolsó hónapjaiban látványosan felgyorsult az ESG-hez kapcsolódó hazai szabályozás, ami új keretet adott a vállalkozások fenntarthatósági működésének. Az év végi jogszabályi módosítások egyszerre érintették az ESG kérdőív tartalmát, a tanúsítási mechanizmust és az adókedvezmények feltételeit, erősítve a zöldebb és felelősebb gazdaság irányát. A változások megmutatták, hogy a fenntarthatóság nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a jövő üzleti működésének egyik alapköve.


Kis lépés nekünk, de nagy lépés a pénztárcánknak. Az okosotthon rendszerek a tökéletes példái, hogy nem feltétlenül van szükség nagy életmódváltásra ahhoz, hogy csökkenthessük a havi kiadásainkat, nem beszélve a számos kényelmi és környezeti előnyökről, amelyeket ezek a berendezések nyújtani tudnak számunkra. Nézzük meg, hogy vajon mi is pontosan mit is jelent ez, és miként tud segíteni minket.


A fenntarthatósági adatszolgáltatás témáját már érintettük a blogon, hiszen egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok életében. Az ESG hazai megjelenésével pedig az SZTFH kérdőív vált a közzétételek egyik alapvető eszközévé, legyen szó ESG-jelentésről vagy beszállítói átvilágításról. Az SZTFH kérdőív három nagy témakörben gyűjt információt: a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási területeken.


Annak érdekében, hogy tartósan tovább csökkenjen a hazai háztartások rezsije, nagyszabású lakossági épület felújítási program került kihirdetésre. Ennek köszönhetően 2025. közepétől 2027. évvégéig közel 150.000 lakóingatlan energetikai felújításának elősegítésére kerül sor az elért energiamegtakarításért cserébe.
